Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2021. október 20.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
A minősített adatok védelme
Sürgős vagy ráér?
2006. január 25. szerda, 17:40
46 módosító indítványt nyújtottak be a január 18-i határidőig a minősített adatok védelméről szóló törvénytevezethez a képviselők. Az indítványok között több olyan is van, ami a nyilvánosság és a sajtószabadság védelmében a büntető törvénykönyv egyidejű módosításával részben mentesítené az újságírókat a titkok nyilvánosságra hozatalának bűntette alól. Tóth András államtitkár ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy még ebben a ciklusban elfogadják az új szabályozást.
Múlt héten csütörtökön három civil szervezet újabb tiltakozást fogalmazott meg a minősített adatok védelméről szóló törvénytervezettel szemben, így továbbra sem csillapodott az azt kísérő vita. A Társaság a Szabadásgjogokért, a Sajtószabadság Központ és a Védegylet állásfoglalása az államtitok megsértésének büntetéséről a titkosítható adatok körére és a titkosítás időtartamának kérdésére terelte a figyelmet, ugyanakkor a múlt szerdai határidőig 46 módosító indítványt nyújtottak be a minősített adatok védelméről szóló törvény tervezetéhez a képviselők – köztük több olyant, ami a Büntető Törvénykönyv (Btk.) egyidejű módosításával részben mentesítené a civileket – és így az újságírókat is – az államtitoksértés vétsége alól.

Abszolút megengedők

A korábban a nyilvánosság védelmében a törvénytevezet ellen tiltakozó SZDSZ két képviselője, Gulyás József és Pető Iván „az állam átláthatósága, az állampolgárok információs jogai és a közhatalom sajtó általi ellenőrzésének alkotmányos érdekében” tett javaslatot a Btk. vonatkozó részeinek módosítására.

A két képviselő azt indítványozza, hogy a jelenlegi szabályozással ellentétben a titoksértést civilek gondatlanul ne követhessék el. Sőt, civil „elkövetők” büntetőjogi fenyegetettségét a szándékos titoksértés esetében is csak a leginkább védett titokfajták körére korlátoznák.

A javaslat szerint így alapesetben csak a hivatalos és közfeladatot ellátó személy, valamint a titoktartási nyilatkozatot tett személy büntethető szándékos és gondatlan elkövetés miatt, míg civilek csak abban az esetben, ha a szándékos bűncselekményt a legszigorúbban titkos, „Szigorúan titkos!” minősítésű adatfajtára követik el. Azonban sem a minősített adat megsértése, sem a feljelentés elmulasztása nem lenne büntethető abban az esetben, ha olyan adatról van szó, amelynél a nyilvánossághoz fűződő közérdek nagyobb, mint a minősítést megalapozó érdek.

A szabaddemokrata képviselők arra is javaslatot tettek, hogy a Btk. vonatkozó rendelkezéseit ne a 2007. január 1-én hatályba lépő új titoktörvénnyel egyidejűleg, hanem már a tövény elfogadása és a hatályba lépése közötti átmeneti időszakra is a javaslatuknak megfelelően módosítsák.

Nem értenek egyet

Az MSZP-s Szabó Zoltán módosító indítványában „demokráciában elfogadhatatlannak” nevezi azt, hogy a ma hatályos jogszabályok szerint a titkok őrzésére kötelezettséget nem vállaló civilek is elkövethetik az államtitoksértés bűncselekményét. A képviselő ezért a szabaddemokrata képviselőkhöz hasonlóan arra tesz javaslatot, hogy a titoksértést civilek gondatlanul ne követhessék el, és szándékosan is, civilek esetben csak a leginkább védett titokfajták megsértését szankcionálhassa az állam büntetőjogi eszközökkel.

A szintén szocialista Dávid Gyula módosító javaslata értelmében – Szabó javaslatával ellentétben – a Btk.-t csak jogtechnikai szempontból változtatnák meg a minősített adatok védelméről szóló törvénnyel egyidejűleg: azaz a korábbi államtitok-fogalmakat kicserélnék az újakra, és az alacsonyabb minősítésű adatok megsértését egyes esetekben nem börtönbüntetéssel, hanem közmunkával vagy pénzbüntetéssel sújtanák.

Ejj, ráérünk arra még

Tóth András, az előterjesztést készítő államtitkár hétfőn a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában úgy nyilatkozott, hogy az SZDSZ-szel folytatott tárgyalásoknak köszönhetően a két párt „kompromisszumközeli állapotra” jutott, de a megegyezés részleteit nem árulta el. Mivel korábban többször ia elhárította a Büntető Törvénykönyv módosítására vonatkozó kezdeményezéseket, valószínűsíthető, hogy a Btk-módosítás kérdésében végül a kisebbik kormánypártnak kell majd engedményket tennie.

A törvénytervezetet decemberben sürgősségi javaslattal terjesztették az Országgyűlés elé, ennek ellenére Tóth kedden az mtv Az Este című műsorában elmondta: „feltételezem és valószínűsítem, hogy ez a törvény már véglegesen az új parlament hatáskörébe fog tartozni, és az új parlament fogja elfogadni”. Ha ebben a ciklusban nem fogadják el a tervezetet, a választások eredményétől függően a civil szervezetek tiltakozására eddig elért eredmények is kárba veszhetnek.
eMasa
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek