Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2021. szeptember 23.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Lengyel Lászlót életműdíjjal jutalmazták
Kiosztották a Pulitzer Emlékdíjakat
2006. március 12. vasárnap, 18:01
Tizenhatodik alkalommal adták át a Joseph Pulitzer Emlékdíjakat vasárnap délelőtt a budapesti Remíz Étteremben. Öt kiemelkedő újságíró és egy alkotóközösség kaphatta a hazai sajtó egyik legrangosabb elismerését.
A díjat a magyar származású Paul A. Fabry és a Magyar Hitelbank Rt. alapította az újságírói, szerkesztői, illusztrátori és sajtófotós szakma kiemelkedő teljesítményeinek elismerésére. Az 1991 óta minden évben átadott díjakért idén öt kategóriában lehetett pályázni, a kuratórium mintegy kétszáz pályaművet értékelt.

Publicisztika kategóriában Uj Péter és Fehér Béla kapott elismerést

Uj Péter 1990 óta publikál a Népszabadságban, 1992-től 2000-ig a napilap munkatársa, publicistája, szerkesztője. 2000 óta külső munkatársa.
1994-1995-ben szerző és szerkesztő a Hócipőnél, 1995-ben a Wanted könnyűzenei magazin alapító főszerkesztője.

1994 óta foglalkozik internettel, 1995-ben Nyírő Andrással és társaival alapító szerkesztője az első professzionális magyar webmagazinnak, az Internettónak. 1999-ben az Internetto munkatársaival új online újságot alapít Index.hu néven. 2000 januárjától az Index.hu hírigazgatója, majd főszerkesztője.

Fehér Béla újságírói pályáját a Veszprém megyei Naplónál kezdte, majd dolgozott a Pest Megyei Hírlapnál, végül 1976 októberében a Magyar Nemzet belpolitikai rovatának munkatársa lett. Később tördelőszerkesztőként, rovatvezetőként, végül 1990-től 1999-ig olvasószerkesztőként szolgálta a lapot; 2000 szeptembere óta a húsz oldalas Hétvégi Magazin szerkesztője. Hivatásának mindig is az írást tekintette. Számos folyóiratban publikál, és publikál jelenleg is. A Magyar Nemzetben évekig heti rendszerességgel írt tárcákat.

Rádiózásban és televíziózásban Szente László volt a legjobb

Szente László 1980 óta dolgozik a Rádióban. Készített elemző és dokumentum-műsorokat, portréinterjúkat, szerkesztő-műsorvezetőként megfordult a Krónikában, a 168 órában, különböző magazinműsorokban.

1990 óta több-kevesebb rendszerességgel dolgozott a Magyar Televízióban szerkesztő-műsorvezetőként, riporterként, forgatott riport- és dokumentumfilmeket. Jelenleg a Szombat délelőtt című rádióműsor felelős szerkesztője, és szerkesztő-műsorvezetője a 16 óra valamint a Péntek kávéház című műsoroknak.

Képi megjelenítés kategóriában Teknős Miklós fotóriporter lett az első

Teknős Miklós első munkahelye a sajtóban 1979-től 1984-ig a Magyar Mezőgazdaság című színes, képes szakmai hetilapnál volt. Közben elvégezte a MÚOSZ iskolájának fotóriporteri szakát. Innen került a Népszavához. A rendszerváltást követően 1990-től a Népszabadság munkatársa.

Húsz alkalommal, minden évben kiállított a Magyar Sajtófotó Kiállításon. Szerepeltek díjnyertes képei a Belügyminisztérium 2000-ben megrendezett kiállításán a Rendőr Múzeumban. Részt vett a Politikatörténeti Intézetben megrendezett, A Rendszerváltás tíz éve című fotókiállításon 2000-ben. Egyéni kiállítása is volt 2003-ban a váci fegyház kápolnájában Bentlakók címmel. Ennek egy része most is megtekinthető a Mai Manó kis galériájában. Internetes kiállítása 2003-ban, az Origó galériában volt látható.

Elnökségi tagja a MÚOSZ fotóriporteri szakosztályának, a MÚOSZ Etikai Bizottságának, valamint a Fotóriporterek Társaságának.

Életműdíjat kapott Lengyel László

Lengyel Budapesten született 1950-ben. Egyetemi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte. 1986. december 11-től a közgazdaságtudományok kandidátusa.

1974 és 1976 között a Pénzügyminisztérium Államigazgatási és Szervezési Intézet tudományos munkatársa, majd 1987-ig a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársaként dolgozik.

1988-tól '90-ig a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója majd elnök-vezérigazgatója. Jelenleg az ELTE ÁJK Politológia Tanszék egyetemi docense. Kutatási területei a gazdaságpolitika és a politika összefüggése, a kormányzati intézményrendszer és a kelet-európai átalakulás.


Alkotóközösség kategóriában a Figyelő szerkesztősége kapott elismerést

A Figyelő 1957-ben jelent meg először, mint Gazdasági Figyelő. Közgazdászok indították el, akik a haladó gazdasági gondolatoknak kívántak teret adni. A lapot 1958 januárjában keresztelték át Figyelővé és ekkor tért át heti megjelenésre.

Közel fél évszázados története során a számos átalakuláson ment keresztül, és ma is meghatározó szerepet játszik az üzleti-gazdasági lapok piacán. Hírek, elemzések, előrejelzések és háttéranyagok gyűjteményét adja a gazdaságpolitikáról.

A lap a gazdasághoz és az üzlethez, illetve ezek szabályozásához kapcsolódó bel-, kül- és nemzetközi politikai eseményeket, befektetési lehetőségeket és a vállalatok gazdálkodását mutatja be. Politikailag semleges irányvonalat követ, gazdasági kérdésekben jobbára a szabadkereskedelem és a magánkezdeményezések pártján áll. A Figyelőből hetente 14610 példányt értékesítenek, az olvasók száma 73 ezer.

A szerkesztőség a díjjal járó pénzjutalmat tavaly elhunyt munkatársa, Eörsi János családjának ajánlotta fel.
eMasa
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek