Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2021. október 20.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Változásokat sürget a MÚOSZ a sajtó szabályozásában
2006. május 17. szerda, 15:38
Az újságíró-szövetség szerint a sajtó- és a médiatörvény mellett a hazai média működését meghatározó jogszabályi környezet illetve ítélkezési gyakorlat több pontja is módosításra szorul. A MÚOSZ az elmúlt időszakban az államtitok szabályozása, a rágalmazás és az úgynevezett objektív felelősség kérdésében fogalmazta meg a véleményét arról, hogy milyen változásokat tart kívánatosnak.
A szakmai közvélemény vissza-visszatérően foglalkozik a sajtó útján elkövetett rágalmazás kérdésével. A MÚOSZ tavaly februárban az érintett szervezetek és főhatóságok (bíróságok, ügyészség, ügyvédi kamara) képviselői, elméleti szakemberek, gyakorló sajtójogászok és vezető újságírók, szerkesztők részvételével kerekasztal-beszélgetést szervezett a Magyar Sajtó Házában. A fórumon meglehetősen eltérő vélemények fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy a rágalmazás jogi szabályozása illetve az ilyen ügyekben tapasztalt bírói gyakorlat elfogadható-e, s ha nem, akkor milyen formában kellene azt módosítani.

Rágalmazásért – jelentős mértékű közérdekű bírság

A MÚOSZ álláspontja szerint a bírói gyakorlatban erősíteni kell a polgári jogi következmények szerepét. Úgy, hogy a következmények döntő módon a kiadói-szerkesztői szférát vegyék célba, adott esetben jelentős, az elkövetett sérelemhez mért közérdekű bírság alkalmazásával, aminek így a visszatartó ereje is érvényesül, szemben a jelenlegi több súlyos ellentmondást hordozó helyzettel.

A hatályos államtitok-szabályozás problémái az elmúlt időszakban két ügyben is felszínre kerültek. A MÚOSZ szerint mindkét esetben az állam vitális érdekét a legkevésbé sem sértő ügyben indult méltatlan eljárás az újságírók ellen. (A Népszava munkatársát a múlt héten másodfokon felmentették, a HVG újságírónőjének pere azonban folytatódik – a szerk.) A MÚOSZ elnöksége januárban közleményben fejezte ki csalódottságát amiatt, hogy a minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat lekerült az országgyűlés napirendjéről, a testület ugyanis a MÚOSZ által kezdeményezett egyeztető tárgyalás alapján látott esélyt arra, hogy a mai, sajtószabadság- és nyilvánosságellenes állapot enyhüljön.

Az állam titka, a nyilvánosság érdeke

– Az államnak lehetnek titkai, de a titokká minősíthető ügyek körét a tervezettnél lényegesen szűkebbre kell vonni, a civilek lojalitása ugyanis csak ebben az esetben várható el, miként a büntetőjogi felelősség kiterjesztéséről is csak az állam létfontosságú ügyeiben lehet szó. A felelősségi szintek meghatározásakor az állami felelősség primátusának kell érvényesülnie – hangsúlyozta a MÚOSZ elnöke az említett egyeztető tárgyaláson.

– Ma már csak remélhetjük, hogy a választások utáni új országgyűlés minél hamarabb elfogad egy olyan új titoktörvényt, amely a nyilvánosság érdekeit is tiszteletben tartja, az állam méltányolható érdekének védelmét nem használhatja ürügyként a nyilvánosság korlátozására. Ezt az újságírók érdekvédelmi szervezeteként nem csak remélni, hanem követelni is fogjuk” – jelentette be a parlamenti döntés után a MÚOSZ Elnöksége.

Az objektív felelősség elfogadhatatlan

Az eMasa érdeklődésére Eötvös Pál elmondta, a szakma számára elfogadhatatlan, hogy egy interjúalany mások hírnevét rontó szavaiért vagy egy nyilvános eseményen elhangzott valótlan állítás idézéséért a közvetítő médiát objektív felelősség terheli. A sajtónak ugyanakkor az ilyen esetekben is kellő gondossággal kell eljárnia, és az sem lehet vitás – tette hozzá a MÚOSZ elnöke –, hogy a helyreigazítás alapjául szolgáló felelősségben osztoznia kell a nyilatkozat forrásával illetve az eredeti közlőhellyel.
eMasa
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek