Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2021. szeptember 23.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Zárt ajtók mögött folytatódott Rádi pere
2006. november 30. csütörtök, 17:51
Zárt ajtók mögött folytatódott csütörtökön a HVG államtitoksértéssel vádolt újságírójának pere. A tárgyaláson a titoktartás szabályainak betartásával részt vevő Haraszti Miklós az ügy kapcsán kijelentette: ellehetetlenül a tényfeltáró újságírás, a korrupció elleni harc, ha változatlan marad a minősített adatok jelenlegi szabályozása.
Ellehetetlenül a tényfeltáró újságírás, a korrupció elleni harc, ha változatlan marad a minősített adatok jelenlegi szabályozása - jelentette ki Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője annak kapcsán, hogy csütörtökön folytatódott a HVG egyik újságírójának államtitoksértés miatti büntetőpere.

Teljes titokban

Rádi Antónia, Réti Pál és Haraszti Miklós a bíróságon (Képünk az előző tárgyalási napon, 2005. december 16-án készült.)
Rádi Antóniát, a HVG újságíróját a székesfehérvári maffiaügyegyes, államtitokká minősített adatainak nyilvánosságra hozása miatt vádolta meg az ügyészség. A Fővárosi Bíróságon tartott zárt tárgyaláson folytatódott a bizonyítási eljárás, ám annak részleteiről Haraszti Miklós nem adhatott felvilágosítást, mert, mint mondta: a bíró csak azzal a feltétellel engedte be a tárgyalóterembe, ha betartja a titok megtartására vonatkozó szabályokat.

Haraszti Miklós megjegyezte: a cikkből kiderül, hogy a megvádolt újságíró éppen azért írta az inkriminált írást, hogy azt bizonyítsa, semmi okuk nem volt a hatóságoknak a székesfehérvári maffiaügyben az összes irat és az eljárás zárttá nyilvánítására.

Magyarországon egy újságírót csak úgy lehet megvédeni az államtitoksértés vádja alól, ha az ügyvéd azt próbálja bebizonyítani, hogy a nyilvánosságra hozott iratok formailag vagy tartalmilag nem felelnek meg az államtitok követelményének. A demokráciát többek között éppen az különbözteti meg a totalitáriánus politikai berendezkedéstől, hogy az állam titkosításra vonatkozó jogait korlátozzák a nyilvánosság közérdekű információkhoz fűződő jogai és a sajtószabadság – vélekedett a szakember.

Demokráciákban a kiszivárogtatót, nálunk csak az újságírót vádolják

Demokráciában csak a minősített iratot kiszivárogtató személy esetében merülhet fel a titoksértés gyanúja, a nyilvánosságot tájékoztató újságírónál nem. Ezen túlmenően arra vonatkozó jogszabályok is vannak Nyugat-Európában, hogy az újságírót egy ilyen jellegű ügyben az informátorára nézve nem lehet tanúként meghallgatni, nem kötelezhető továbbá arra, hogy kiadja informátorát, esetenként még a birtokába került dokumentumot sem kell a hatóságok rendelkezésére bocsátania.

Egy tavaly Belgiumban elfogadott törvény szerint ez vonatkozik a bedolgozó és a szabadúszó újságírókra, mi több, az internetes bloggerekre is.

Magyarországon ez a jogi szabályozás hiányzik, így pedig veszélybe kerül az újságíró tényfeltáró tevékenysége, és ellehetetlenül a korrupció elleni harc. Az pedig teljesen abszurd, hogy például Rádi Antónia ügyében egyedül az újságírót vádolják, a kiszivárogtatót nem – mutatott rá Haraszti Miklós.

Újságírókat bebörtönző ország hírébe kerülhetünk

Az állam titkaira vigyázzon az állam, ez nem az újságíró kötelessége és felelőssége – hangsúlyozta az EBESZ médiaszabadság-képviselője.

Magyarországon az előző parlamenti ciklus végén egy jó irányú törvénytervezet született, ám az sajnos már nem kerülhetett az Országgyűlés elé – mondta Haraszti Miklós, aki sürgeti a törvényhozást: vegye napirendjére a tervezetet, ellenkező esetben a Magyar Köztársaság újságírókat bebörtönző ország hírébe kerülhet.

Haraszti Miklós megjegyezte azt is, hogy számára megdöbbentő, mennyire érzéketlen a magyar sajtó a nyilvánosság jogát és a sajtószabadságot súlyosan korlátozó esetek iránt. Sajnálatos, hogy a médiában szinte teljes hallgatás övezi az államtitoksértéssel vádolt HVG-s újságíró ügyét.

A MÚOSZ is új szabályozást sürget

A MÚOSZ jövő hét szerdán esedékes elnökségi ülésére meghívta Jánosi Györgyöt, az Országgyűlés Kulturáis és Sajtó Biztottsága média albizottságának vezetőjét, hogy személyes és közvetlen tájékoztatást kérjen az államtitokszabályozással kapcsolatos törvénykezési munkáról.

Mint arról korábban beszámoltunk, az előző parlamenti ciklusban a MÚOSZ nemcsak a titoktörvény előkészítése idején, de akkor is új szabályozást sürgetett, amikor a tervezet január végén lekerült a napirendről. Ma már csak remélhetjük, hogy a választások utáni új országgyűlés minél hamarabb elfogad egy olyan új titoktörvényt, amely a nyilvánosság érdekeit is tiszteletben tartja, az állam méltányolható érdekének védelmét nem használhatja ürügyként a nyilvánosság korlátozására. Ezt az újságírók érdekvédelmi szervezeteként nem csak remélni, hanem követelni is fogjuk” – jelentette be a parlamenti döntés után a MÚOSZ Elnöksége.

Nincs egyetértés

A Népszabadság október végén arról számolt be, hogy információik szerint az MSZP és az SZDSZ előrehaladott tárgyalásokat folytat az egyszer már zsákutcába futott titoktörvény tervezetéről. A napilap akkor arról számolt be, elképzelhető, hogy kettéválasztják a hivatalból titkot sértők büntetését a civilekétől, azaz aki titoktartási nyilatkozatot írt alá, és minősített információt szivárogtat ki a sajtónak, azt börtönnel, ám az újságírót ilyen esetben legfeljebb pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával büntetnék.

Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője pár nappal később közleményben cáfolta, pártja megelégedne az újságírók börtönbüntetésének visszavonásával. „Nem igaz, hogy közel van a megegyezés a titoktörvénnyel kapcsolatban. Az egyeztetés egyelőre leállt, mivel a törvényjavaslat ebben az évben nem kerül az Országgyűlés elé” – írta közleményében Pető Iván.

A kormány őszi törvényalkotási tervében még az szerepelt, hogy októberben kerülne az Országgyűlés elé a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslat.
eMasa/MTI
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek