Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2021. szeptember 23.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Felmentették Rádi Antóniát
2007. december 19. szerda, 11:48
utolsó frissítés: 2007. december 19. szerda, 12:55
Első fokon a Fővárosi Bíróság szerdán bűncselekmény hiányában felmentette az államtitoksértés vádja alól Rádi Antóniát, a HVG újságíróját. A bíró szerint a vádban szereplő adatok a cikk megjelenésekor nem voltak államtitkok. Az ügyészség fellebbez a bűnösség megállapítását kérve.
A Fővárosi Bíróság szerdán első fokon bűncselekmény hiányában felmentette az államtitoksértés vádja alól Rádi Antóniát, a HVG újságíróját. Az eljárás a székesfehérvári maffiaügy néven elhíresült esetről szóló, a HVG 2003. május 17-i számában megjelent írás miatt indult több mint négy esztendeje.

Varga Zoltán bíró indoklása szerint a kifogásolt cikk megjelenésekor a vádban szereplő adatok nem voltak államtitkok; mint mondta, a két vizsgált eset egyikében az adatokat nem is minősítették át, míg a másikban már korábban megszűnt ez a minősítés.

A védelem az eljárás során hangsúlyozta, hogy a szerző nem a vádirathoz jutott hozzá, s a bíróság nem is talált ebből szó szerint átemelt részeket a cikkben, amely „inkább rövid összefoglalója” volt a dokumentumnak – emelte ki Varga Zoltán.

Szavai szerint így nem nyert bizonyítást, hogy a vádiratból emelt át részeket a szerző, márpedig a titkosság „nem borít védőernyőt” a vádiratban szereplő valamennyi adatra; azoknál minden egyes esetben vizsgálni kell, államtitoknak minősülnek-e.

Az ügyész az ítélethirdetés után bejelentette: fellebbeznek a bűnösség megállapítását kérve.

Örömteli döntés, ócska törvény

Rádi Antónia, Réti Pál és Haraszti Miklós a bíróságon (Képünk az 2005. december 16-i tárgyalási napon készült.)
Rádi Antónia közölte: csak a jogerős ítélet után kíván nyilatkozni, míg Réti Pál, a HVG főszerkesztője örömtelinek és precedensértékűnek tartja a döntést, akárcsak azt, hogy a bíró – korábbi döntését megváltoztatva – végül nyilvánosan hirdetett ítéletet. „Úgy gondolnánk, ez egy jogállami minimum, de ma már ennek is nagyon kell örülni” – jegyezte meg. A „hihetetlenül ócska és nem európai” törvény keretein belül a sajtószabadság számára a legkedvezőbb döntést hozta a bíróság – véli Réti.

Örömét fejezte ki a felmentés miatt Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője, aki szerint nem csupán „az egyik legkiválóbb magyar oknyomozó újságíró hároméves kálváriája szűnik meg ezzel, és egyúttal minden egyes minőségi, oknyomozó szerkesztő kálváriája, akinek a munkájára ez nyilvánvalóan cenzúrajelleggel nehezedik”.

Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy az eset azt bizonyította: Magyarországon újságírót csak a titkosítás hibája miatt lehet „a legközebb ügyben is” felmenteni, ha titkot közölt, noha demokráciában a „civilek” számára elkövethetetlennek kellene lennie ennek a cselekménynek. „Demokráciában az állampolgár nem tartozik felelősséggel az állam titkaiért, azokat az állam hivatalnokainak kell megvédeni” – mondta.

Döbbenetesnek nevezve, hogy az ügyben „a tulajdonképpeni titoksértőt” nem vádolták meg; megjegyezte, noha a vonatkozó jogszabály módosítása folyamatban van, de „határozott információi” vannak arról, hogy „a titoklobbi ellenáll annak, hogy ez a dekriminalizálás megtörténjen”.

Az is titok, hogy mi a vád

Záróra után címmel 2003. május 17-én jelent meg a HVG-ben az a cikk, amivel a vádhatóság szerint Rádi Antónia államtitkot sértett. A titkosított vádiratú „maffiaper” részleteiről tudósító írás megkérdőjelezi, hogy a leleplezés – amit Polt Péter a nyomozás kezdetekor az évszázad maffiaügyének nevezett – valóban akkora súlyú-e, mint ahogy azt a főügyész szavai alapján a közvélemény sejthette.

Az inkriminált cikk a Fejér megyei rendőröket, ügyészeket, büntetés-végrehajtási dolgozókat és ügyvédeket érintő ügy részleteiről a maffiaügy elnevezéshez képest csekély súlyú eseteket felsoroló ügyészségi vádpontokból kiindulva számol be. Az „évszázad maffiaügye” azóta zárt ajtók mögött hozott enyhe ítéletekkel és ezért a közvélemény megütközésével kísérve lezárult.

Rádi Antónia ügyében – éppúgy, mint a Népszava szintén államtitoksértéssel gyanúsított újságírója, Csík Rita esetében – az ügyészség volt a titokgazda. Csakhogy Csík Rita nyilvánosság előtt zajló és az első fokon felmentéssel végződött tárgyalásával ellentétben Rádi ügyében már a vádiratot is titkosították, így azt sem lehet pontosan tudni, hogy miért állt a bíróság előtt a HVG munkatársa.
eMasa / MTI
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek