Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2019. november 13.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Haraszti szerint a „pajzstörvény” világszerte védené az újságírókat
2008. június 5. csütörtök, 08:50
A sajtómunkások forrásvédelmét biztosító szövetségi szintű pajzstörvényt sürgetett az Egyesült Államokban Haraszti Miklós. „Más országok az amerikai példára hivatkozva igazolják újságírókkal szembeni saját elnyomó akcióikat"– hangsúlyozta az EBESZ sajtószabadság-képviselője a Washington Postban szerdán megjelent cikkében.
Haraszti Miklós
Forrás: EBESZ
Az újságírók forrásvédelmét biztosító szövetségi szintű pajzstörvényt sürgetett az Egyesült Államokban Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság–képviselője a The Washington Postban szerdán megjelent cikkében.

„Az Egyesült Államok nemcsak az amerikai újságíróknak, hanem a világ minden újságírójának tartozik a szövetségi pajzstörvénnyel"– érvelt Haraszti azon az alapon, hogy Amerika magatartása mintául szolgál más országok számára.

Az EBESZ sajtószabadság-képviselője Bécsből keltezett írásában rámutatott az amerikai ügyészi hatóságok káros, a sajtószabadság történetében visszalépést jelentő magatartására. A tengerentúlon – korábban elképzelhetetlen módon – újságírókat börtönöztek be, amiért ragaszkodtak hivatásuk alapelveihez, és nem fedték fel bizalmas forrásaikat.

„A világ más országai bírálják az amerikai gyakorlatban tetten érhető kettős mércét, de aztán maguk is alkalmazni kezdik. Az amerikai ügyészek kihasználják a szövetségi pajzstörvény hiányát. Nemcsak arról van szó, hogy a külföld ujjal mutogat Amerikára. Más országok az amerikai példára hivatkozva igazolják újságírókkal szembeni saját elnyomó akcióikat"– hangsúlyozta Haraszti.

A politikus szerint az amerikai példa modell értékű, a javasolt szövetségi pajzstörvény – az Információ Szabad Áramlásáról szóló törvény – elfogadása ezért sürgető. Azt a világos üzenetet küldené a világnak, hogy az újságírók üldözése a múlté.

Európában is előfordulnak a sajtószabadságot sértő eljárások
Az EBESZ 56 országában tavaly végzett nemzetközi kutatás szerint Nyugat-Európában történt a legtöbb kísérlet arra, hogy az ügyészi szervek az oknyomozó újságírókra nyomást gyakoroljanak a kiszivárogtatók felfedése érdekében. Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Svájcban, Hollandiában és Nagy-Britanniában is elzártak időlegesen újságírókat, szerkesztőségekben kutattak, dokumentumokat és számítógépes merevlemezeket foglaltak le.
Nyugat-Európában a bíróságok ugyanakkor rendre elutasítják a túlbuzgó ügyészek ilyen kezdeményezéseit. Egyedül az Egyesült Államokban fordult elő, hogy megbüntettek, bebörtönöztek újságírókat, amiért nem voltak hajlandók kiadni forrásaikat. Belgiumban 2005-ben átfogó forrásvédelmi törvényt fogadtak el, a német szövetségi alkotmánybíróság 2007-ben rendezte a kérdést.
Az 1989 után létrejött közép-európai demokráciákban, Magyarországon, Litvániában, Macedóniában és Romániában az ügyészi hatalom több mint egy évtizedig tiszteletben tartotta a sajtó jogait. Az utóbbi években viszont az államtitok megsértésére vonatkozó, kommunista korszakból származó szabályok alapján több eljárás is indult az újságírók ellen.
Forrás: MTI
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek