Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2021. szeptember 23.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Parlament előtt a titoktörvény
2008. október 1. szerda, 15:26
Hétfőn elkezdődött a Parlamentben a minősített adat védelméről szóló törvény tervezetének vitája. Az államtitkok új szabályozását hosszas előkészítés és társadalmi vita előzte meg, a civil szervezetek mégsem teljesen elégedettek. A javaslatot az MSZP-n kívül egy párt sem támogatja jelenlegi formájában, így két évvel az előző javaslat elbukása után kétséges, hogy most végre elköszönhetünk-e hatályos jogszabálytól.
Hétfőn a miniszteri expozéval elkezdődött a parlamentben a minősített adat védelméről szóló törvény tervezetének általános vitája. Az MSZP, az MDF és az SZDSZ módosításokkal támogathatónak ítélte a törvényjavaslatot, a Fidesz viszont közölte: Szilvásy György, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter eddigi tevékenysége okán nem teremthető meg a kétharmados többség a javaslat egyes részeinek elfogadásához.

Nem támogatják

Az SZDSZ keddi nyilatkozatában már az áll, nem támogatják a törvényjavaslatot, mert véleményük szerint egy demokráciában a közérdekű adatok nyilvánossága kell legyen a fő szabály. A párt olyan törvényt szeretne, amely szerint a közérdekű, tehát az állampolgárokra tartozó dokumentumok titkosítása csak szűkre szabott és indokolt kivételként jelenhet meg.

Az SZDSZ azt kívánja elérni, hogy a bíróság és az ügyészség szándékos hivatali titoksértésnél szüntesse meg az eljárást, amennyiben megállapítja, hogy a nyilvánossághoz fűződő közérdek erősebb, mint a titkossághoz fűződő.

Ez szükséges a jogi rendszerváltás véghezviteléhez, a jogállami normák kiteljesítéséhez, a korrupció elleni fellépéshez és a tényfeltáró újságírás szabadságának biztosításához – áll a közleményben, amely szerint meg kell szűnnie a kommunista rendszerből megmaradt „civil” felelősségnek az állam titkaiért.

A törvény elfogadásához egyszerű többségre lenne szükség, ugyanakkor egyes részei kétharmados jogszabályokat módosítanának, így minősített többségű támogatást kívánnának meg. Az SZDSZ reakciója után az is kétséges, hogy az egyszerű többséget megkaphatja-e a javaslat. Mivel más okból, de a Fidesz sem áll a javaslat mellé, így kétséges, sikerül-e megváltoztatni a jelenlegi, elavult szabályozást.

Ennél csak jobb lehet?

Márpedig új törvényre mindenképpen szükség lenne, mert a jelenleg hatályos törvénynek alig vannak védhető pontjai. Az ebben leírt minősítési eljárás nem felel meg az Európai Unió vagy a NATO által elvárt normáknak, így jelenleg külön jogszabályok intézkednek a nemzeti és a külföldi minősített adatok védelméről. Jellemző, hogy míg a NATO titkosítási rendszerében a legmagasabb titkosítási fokozattal alig néhány iratot látnak el, addig Magyarországon szinte minden minősített adat ebbe a kategóriába kerül. Nemcsak indokolatlanul nagy számú adatot, de ráadásul nagyon hosszú időre enged titkosítani a jelenlegi törvény.

A hatályos törvény civil szervezetek által egyik legtöbbet támadott – és az újságírók szempontjából – legnagyobb hibája az, hogy titoksértés esetén nem tesz különbséget titokgazdák és civilek felelőssége között. Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-biztosa az elmúlt években többször elmondta: a jogszabályt már régen, európai módon meg kellett volna változtatni.

Hivatalának felmérése szerint az EBESZ-tagállamoknak mintegy fele – tipikusan az új demokráciák – még mindig a pártállami eredetű gyakorlatot követik, azaz ugyanúgy büntetik a titoksértésért a civil személyeket, köztük az újságírókat, mint a titokgazdákat, holott demokráciákban ennek kizárólag hivatali bűncselekménynek kellene minősülnie.

Újságírók a vádlottak padján

Ez az elavult szabályozás az oka annak, hogy az elmúlt években több esetben is eljárás indulhatott újságírók ellen államtitoksértés vádjával. A Népszava újságírója, Csík Rita egy 2004 márciusában közölt cikksorozat miatt ült 2005 júliusában a vádlottak padjára. A bíróság jogerősen 2006 májusában mentette fel.

„Azt szeretném, ha alkotmányos alapon mentettek volna fel, vagyis ha a bíróság a véleményszabadság jogán, és nem a hatályos büntetőjogi szabályozást alkalmazva hozta volna meg a döntést” – nyilatkozta az újságírónő a felmentő elsőfokú ítéletet követően az eMasának. Jelenleg ugyanis Magyarországon csak akkor tud államtitoksértéssel vádolt újságírót felmenteni a bíróság, ha a titkosítás nem az előírásoknak megfelelően történt, vagy egyéb szabálytalanságot követtek el.

Csakúgy, mint Csík Rita ügyében, a székesfehérvári maffiaperről szóló cikkével államtitkot sértő, és emiatt bíróság elé állított Rádi Antónia ügyében is az ügyészség volt a titokgazda. A bíróság azonban egyik esetben sem vizsgálta, ki volt a kiszivárogtató, hogy kerültek az újságírókhoz a titoknak bizonyuló adatok – figyelmeztett Haraszti Miklós Csík Rita felmentése után. A sajtószabadság-biztos akkor úgy vélekedett, a vádak „nem is speciálisan az újságírók, hanem a szerkesztők megfélemlítését szolgálják”, céljuk, hogy a ügyszségi ügyekkel és közérdekűséggel ne foglalkozzanak.

A HVG újságíróját első fokon 2007 decemberében mentette fel a Fővárosi Bíróság, az ügyészség azonban a bűnösség megállapítását kérve fellebbezett. A teljes titkosítás mellett zajló perben a Fővárosi Ítélőtábla ma, október elsején hozott jogerős, felmentő ítéletet.

Nem először próbálják

Civil szervezetek – köztük a Magyar Újságírók Országos Szövetsége – rendszeresen tiltakoznak a jelenlegi jogszabály ellen, az újságíró-perek óta különösen sürgetik az új szabályozást. A kormány sem most fut neki először a törvény megváltoztatásának. Az előző parlamenti ciklusban már készült egy javaslat, amit 2005 decemberében nyújtott be a kormány, de az sem a civil szervezetek, sem a kisebbik kormánypárt tetszését nem nyerte el. Az SZDSZ akkor is a sajtószabadság védelmét emlegetve lépett fel a tervezet ellen, ami végül lekerült a parlament napirendjéről, az új országgyűlésre hagyva a törvény megváltoztatását.

A most benyújtott javaslatot tavaly nyáron társadalmi egyeztetés előzte meg, ezen a MÚOSZ mellett részt vett többek között a Társaság a Szabadságjogokért, Haraszti Miklós, Majtényi László korábbi, valamint Péterfalvi Attila, az akkori adatvédelmi ombudsman is. A tárgyalásokon a civil szervezetek között sem volt egyetértés minden kérdésben – így például a titkosítható adatok körét szabályozó jegyzék sorsáról –, de a civilek büntethetősége ellen egységesen léptek fel.

A most, egy évvel később benyújtott javaslat ugyan már különbséget tesz a titokgazdák és a civilek felelőssége között, de utóbbiak büntethetőségét nem zárja ki. A javaslat szerint szándékos titoksértés esetén még mindig bíróság elé állíthatnák akár az újságírókat is, és ez esetben a bíróságnak nem kellene vizsgálnia azt sem, hogy szolgálta-e a közérdeket a nyilvánosságra került információ.

Lesz esélye?

Az Országgyűlés hétfői ülésén a javaslat miniszteri elővezetése után Tóth András szocialista képviselő közölte: az elvekkel, a szabályozási metodikával az MSZP egyetért. A benyújtott normaszöveget elfogadhatónak tartja, néhány módosítás megvitatása után. Ugyanakkor a politikus azt is jelezte, a jelenlegi politikai helyzetben nagy kérdés, hogy a törvényjavaslat kétharmados részeinek elfogadásához szükséges szavazatszám biztosítható lesz-e.

Demeter Ervin szerint ehhez az Országgyűlésben bizalomra, megfelelő légkörre lenne szükség. A fideszes politikus úgy vélekedett, a kormány szétverte a bizalmat, és ebben nagy szerepe volt a törvényt benyújtó Szilvásy György színre lépésének és miniszteri működésének is. A Fidesz szerint az érdemi párbeszédre Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának a kinevezése és Szilvásy György miatt nem kerülhet sor. Ezért ő a felelős – szögezte le Demeter Ervin.

Pető Iván, az SZDSZ vezérszónoka szerint hiányzik a javaslatból például az a passzus, ha a bíróság megállapítja egy minősített adat nyilvánosságra kerülése esetén, hogy a nyilvánossághoz fűződő közérdek erősebb volt, mint a titkosításhoz fűződő, akkor az érintett titokfelelős cselekménye se minősüljön bűncselekménynek. Pető jelezte: az SZDSZ módosító indítványokat kíván benyújtani a javaslathoz.

Pettkó András, az MDF szónoka azt mondta, pártja szerint a javaslat egyes elemeiben pozitív, ám kérdés, hogy módosító javaslataikkal az MDF számára problémának tekintett részeket – például a még mindig túl hosszúnak tartott titkosítási időt – lehet-e korrigálni.

A törvényjavaslat általános vitája a parlament következő ülésén folytatódik.
eMasa
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek