Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2021. december 8.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Kettős mércék, ragadós példák: európai civilek a média sokszínűségéért
2013. október 1. kedd, 17:39
Legalább hét uniós ország egymillió állampolgárának támogató aláírása szükséges ahhoz, hogy az úgynevezett „európai polgári kezdeményezés” eredményeként a média sokszínűségét minden tagállamban érvényes jogszabályi garanciák biztosítsák. A részvételi demokrácia új, kísérleti eszközét sikerre vinni egy évünk van. A kampány indulásának egyik fontos állomása volt a magyarországi és az európai nyilvánosság helyzetét elemző konferencia szeptember 27-én, Budapesten.
Hegedűs István, a tanácskozást szervező Magyarországi Európa Társaság elnöke köszöntőjében kendőzetlenül szólt arról, hogy Magyarországon „a konfliktus az Európa-barát politikai és civil szervezetek, illetve az Európai Unióval szemben „szabadságharcot” folytató kormányzat között az elmúlt három évben rendkívül kiéleződött”. Másfelől a hazánkat elmarasztaló Tavares-jelentés szerzőjét és Viviane Redinget, az Európai Bizottság alelnökét idézve a „kettős mérce” elkerülésének fontosságára is felhívta a figyelmet. Ez azonban Hegedűs értelmezésében, természetesen nem egyebet jelent, minthogy az egyes tagállamokban felvetődő, az emberi jogokat vagy éppen a sajtószabadságot érintő komoly problémák bagatellizálása helyett érdemes azok összeurópai szintű kezelésére kísérletet tenni. – Ennek egyik jó példája a médiapluralizmus megvédését illetve erősítését szolgáló kampányunk – mondta el a civil szervezetek hivatalosan augusztus 19-én regisztrált nemzetközi együttműködéséről, hangsúlyozva, hogy „az egymillió aláírás összegyűjtését nem az európai intézmények és elitek ellenében kívánjuk végigvinni, hanem ellenkezőleg: szövetségeseket kerestünk és találtunk az európai politikusok, szakértők és hivatalnokok körében”.

Kerstin Lundgren [Fotó: Bazánt Ivola]

Kerstin Lundgren, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja, aki az Európa Tanács raportőreként nem először járt Budapesten, közvetlen és személyes tapasztalatokat szerzett a magyar jogrendszer 2010 utáni átfogó átalakításáról, a fékek és ellensúlyok erodálásáról, melyre példaként a médiahatóság átalakítását és az alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálását említette. A svéd politikus figyelmeztetett: „nincs szabad választás az emberek, a szólás, a média szabadsága nélkül... ha már a vészharangok szólnak, félő, visszafordíthatatlan úton járunk egy autokratikus társadalom felé...”

– A nemzeti médiarendszerek érdemi monitoringjáért valóban harcolni kell, a magyar, az orosz és a török példák figyelmeztetőek – szólt hozzá a vita egy későbbi pontján, William Horsley felvetését támogatva. Az Európai Újságíró Szövetség brit tagozatának elnöke emlékeztetett: David Cameron Sajtótanács-kritikai érveihez, túlszabályozási terveihez az Egyesült Királyság összes nagy pártja csatlakozott, ezt a törekvést nemzetközi fórumok is bírálták, az Európai Bizottság elnöke levelet írt a brit miniszterelnöknek.

„Kevés poszt-kommunista országban sikerült tisztességes médiarendszert teremteni. Magyarországon a negatív hatások, a túlszabályozás, a gazdasági nehézségek, a hirdetési piac anomáliái, a szakmai megosztottság összegződnek. A rossz példa pedig ragadós” – utalt Macedónia új médiatörvényére Orbán Sándor, a Délkelet-európai Médiaközpontok Hálózatának elnöke.

Uszkiewicz Erik, Lorenzo Marsili és Giovanni Melogli

Lorenzo Marsili, a European Alternatives nevű római szervezet ügyvezető igazgatója felidézte, hogy a török miniszterelnök úgy nyilatkozott, Európa nem foglalkozik a médiával. – „Erdogan úrnak lesz igaza, ha nem kezeljük összeurópai kérdésként a médiaellenes törekvéseket. Azt kell üzennünk, hogy az államháztartási hiány növekedésénél sokkal nagyobb probléma a szabadság- és demokráciadeficit. Online és offline eszközökkel erre igyekszünk felhívni a figyelmet. Az állampolgárok jogai egy demokratikus médiarendszerben hatékonyabban védhetők” – érvelt az olasz aktivista.

Molnár Péter szólásszabadság-jogász a magyarországi kampányban közösen dolgozó nyolc szervezet közül a Millát képviseli. (A koalíciós partnerek listáját lásd keretes írásunkban! Ugyanitt a közvetlen link, amire kattintva olvasóink egy perc alatt aláírhatják a petíciót – a szerk.) Egy olasz és egy belga szakemberrel együtt ő volt az, aki a kezdeményezést jogilag megalapozó beadványt készítette. – A kampány célja, hogy a tulajdoni viszonyok ne szűkíthessék a sajtó mozgásterét és a sajtó feletti politikai kontroll se. Az én törekvésem az volt, hogy ez utóbbi is hangsúlyos, kötelező erejű norma legyen Európában, az új vagy módosítandó audiovizuális irányelvekben. A magyar Alkotmánybíróság egyik 1992-es határozata a meghatározó befolyás tilalmáról olyan alapelv, amely nemzetközi szinten is érvényesíthető mérce – fejtette ki Molnár Péter, hozzátéve, hogy a sikeres kampánnyal kifelé, tehát az Európán kívül eső országok számára is pozitív példát mutathatunk.

Bayer Judit és Polyák Gábor

Bayer Judit médiajogász a közmédiát olyan nehezen átlátható intézményrendszerként írta le, melyben „pénzrabló, funkciótlan testületek, személyek hivatottak az ellenőrzöttség látszatát megteremteni”. – Korábban is bíráltuk a pazarló közpénzfelhasználás miatt a közmédiát, de nem gondoltuk volna, hogy 21 évvel a rendszerváltás után, ráadásul törvényt is teremtve hozzá, ilyen radikális visszalépés történjék – fogalmazott Bayer.

Martin József, az Európai Újságíró Szövetség magyar tagozatának elnöke is úgy látta: a közszolgálat állapota elkeserítő. Megengedőbben értékelte ugyanakkor a hazai médiarendszer egészét. – Ahol működhet, ha nehéz körülmények között is, az ÉS vagy a Magyar Narancs, vagy köztársasági elnököt buktathat egy portál, ott a „külső pluralizmus” érvényesül – érvelt Martin József. A „belső pluralizmus” azonban hiányzik, ez viszont – tette hozzá –, „nem varható a fideszvilág nyakába”. Nálunk szerencsésebb országokban, a válság ellenére is jelen van, itthon viszont korábban sem volt, és ez szorosan összefügg a magyar társadalom bizalomhiányos, gyűlöletkampányokkal terhelt légköréhez. Hallgatói kérdésre válaszolva elismerte: az, hogy egy-egy orgánum az irányvonalával ellentétes véleményeknek is teret adjon, jogi eszközökkel csak a közmédiában befolyásolható.

„A belső pluralizmus nem varázseszköz, csodaszer. A mai megosztott magyar társadalomban azonban – érvelt Martin József– lenne jelentősége annak, ha lenne olyan tulajdonos, főszerkesztő és szerző, aki ezt vállalja.”

Molnár Péter, Martin József, Szalai Máté (Liberális Fiatalok Egyesülete), a magyarországi kampány titkára és Orbán Sándor

„Ha választást akarnék nyerni, nem a Magyar Narancsot, az ÉS-t vagy az internetet akarnám befolyásolni – jegyezte meg ironikusan Polyák Gábor –, hanem a közszolgálati tévét és rádiót. És persze az országos kereskedelmi, valamint a regionális médiát igyekeznék barátivá tenni, vagy ha lehet, fel is vásárolni.” A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője az új médiaszabályozás egyik sokat bírált elemére kitérve azt mondta: – A bírság tényleges kirovására, pláne az európai kritikák után, nem volt reális esély, de a fenyegetettség hatása éppen elég romboló. A társszabályozási együttműködésekkel a szakma mentesül a bírság alól, viszont cserébe legitimálja a médiarendszert. – Polyák Gábor szerint a nyomásgyakorlás napi rutin, amely nehezen ellenőrizhető módon érvényesül az újságírók munkájában, nem magyar-specifikus probléma, de egy olyan kis piacon, mint a miénk, különösen káros folyamat. Főleg a politikai és a gazdasági érdekek újszerű összekapcsolódása révén. Ezt a szoros összefonódást a jelenlegi szabályozási környezet és kormány támogatja – figyelmeztetett a médiajogász.

Vince Mátyás, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége tiszteletbeli elnöke megerősítette: – Ebben a médiarendszerben félnek újságírók, kiadóhivatalok, szerkesztőségek. Vannak ugyan teljesen szabadon működő fórumok is, elsősorban az interneten, de az egzisztenciális félelem a közmédiában és a magánmédiában is érzékelhetően jelen van. A vidéki újságok és a kereskedelmi csatornák külföldi tulajdonosai depolitizálták a hírszolgáltatásukat, az ő esetükben a félelem ebben ragadható meg.

Bodrogi Bea és Vince Mátyás

„Lesz egy évünk, hogy egymillió aláírást összehozzunk Európa-szerte. A kampányban résztvevő koalíció tagjaként felelősségünk és kötelességünk is, hogy ez alatt az idő alatt a két fő téma mellett átfogóan beszéljünk a média szabadságának problémás kérdéseiről. Ilyen például az, hogy a magyar politikusok és közszereplők előszeretettel kezdeményeznek büntetőeljárást újságírókkal szemben. És ez bizony az újságírók félelmei, az öncenzúra felvetésének jogosságát erősíti” – mondta el Bodorgi Bea, a Civil Média jogásza.

Az európai kampány egyik legjelentősebb nyitórendezvényének tekinthető budapesti tanácskozás előadója volt még: Richard Rose (igazgató, Centre for the Study of Public Policy, University of Strathclyde, Glasgow), Zoe Lefkofridi (kutató ösztöndíjas, European University Institute, Firenze), Claudia K. Huber (vezető kutató és projektfejlesztő, Alfred Herrhausen Gesellschaft, Berlin), Szvetlomira Gyurova (külpolitikai szerkesztő, Capital Weekly, Szófia), Sofia Vasilopoulou (előadó, University of York, Heslington), Giovanni Melogli (kapcsolattartó az uniós intézményekkel, EÚSZ, Brüsszel), Elda Brogi (kutató, Centre for Media Pluralism and Media Freedom, Firenze) és Giovanni Gangemi (kutató, Centre for Media Pluralism and Media Freedom, Firenze).

ITT ÍRD ALÁ!
2013. augusztus 19-én az Európai Bizottság hivatalosan újra nyilvántartásába vette az Európai Polgári Kezdeményezést a médiapluralizmus megerősítéséért. A magyarországi kampányt a MET kezdeményezésére a Magyarországi Európa Társaság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Milla (Egymillióan a magyar sajtószabadságért), a Délkelet-európai Médiaközpontok Hálózata, a CivilMédia, az Európai Újságírók Szövetségének magyar tagozata, a Liberális Fiatalok Egyesülete és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége vezeti.

Fontos, hogy azok az olvasóink, akik már aláírták a petíciót, tegyék meg újra ezt, hogy aláírásuk a hivatalosan újraindított kampányban érvényes legyen! Csatlakozz Te is az alábbi linken elérhető, egy perc alatt kitölthető petíció aláírásával:

https://ec.europa.eu/citizens-initiative/REQ-ECI-2013-000017/public/signup.do

Köszönjük!
B. L.
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek