Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. október 23.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Hogyan reagálnak a recesszióra a hazai lapkiadók?
Válságtervek
2009. február 9. hétfő, 16:42
Minden kiadó másként reagál a gazdasági válság már érezhető hatásaira: van, aki agresszív üzleti tervvel vág neki az évnek, van, aki kivár, mások már most csökkentik a költségeiket. Azt minden szereplő egyformán érzi, hogy 2009-ben nagyon meg kell dolgozniuk a hirdetőkért.
– Aki ma a magyarországi reklámköltésről bármilyen előrejelzést ad, az szélhámos – állítja Skriba Judit, a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja.

A válságot megelőzően a reklámpiaci prognózisok azzal számoltak, hogy 2009-ben az online média bővülhet majd jelentősen, a magyar tévés piacon pedig a tematikus csatornáknak jósoltak növekvő hirdetési bevételt.

Novembertől recesszió

A hirdetési piacon tavaly november-decemberben volt először érezhető és mérhető a recesszió, január óta pedig már egyértelműen lanyhul a reklámélet. Nagy kérdés, hogy a cégek által erősen meghúzott kommunikációs büdzsékből mekkora összeget tudnak magukhoz csábítani a lapok, hogyan tudják meggyőzni a hirdetőket, hogy reklámra igenis szükség van. – Bár a recesszió nem a brandépítés időszaka, érvelhetnek például azzal, hogy kisebb reklámzajban jobban átjön az üzenet – mutatott rá Skriba Judit.

A hirdetési piacon árengedmény-kommunikáció figyelhető meg, az autós cégek például óriási engedményekkel hirdetik termékeiket. A meghúzott büdzsébe azonban már nem minden esetben fér bele a nyomtatott sajtóban történő megjelenés, ehelyett alternatívaként megjelenhetnek a szórólapok és az ingyenes reklámújságokban elhelyezett hirdetések.

A reklámtortából az online médiumok világviszonylatban 8,4 százalékkal részesülnek, Magyarországon ez az arány a tavalyi évben csak 7% volt, ám ez a média a legdinamikusabban fejlődő ágazata. A nyomtatott sajtó számára az online és print termékek együttes értékesítése, a szinergiák kihasználása jelentheti a bevételek stabilizálását. További nehézséget jelent a kiadók számára a technikai költségek drágulása, a terjesztési-, a papír- és nyomdaköltségek, ám erről még jelenleg is tárgyalások folynak számos kiadónál.

– A Pannon Lapok Társaságát is érzékenyen érinti a válság, de pontosan még nem tudjuk milyen hatással lesz a recesszió a kiadó életére, ezért kivárunk – válaszolta Nagy Zoltán Péter, a cég ügyvezető igazgatója az eMasa kérdésére. A cég hirdetési bevételeinek alakulásáról az ügyvezető nem kívánt nyilatkozni, annyit azonban elárult, hogy létszámstop van, de leépítést nem terveznek, ugyanakkor „minőségi cserék” azért zajlanak a kiadónál. Mivel a kiadó saját nyomdájában végezteti el a nyomtatási feladatok 95 százalékát, ezen költségek emelkedésével nem számolnak.

A merészebbek nem várnak ki

A kiadók között is akad olyan, amelyik nem a kivárásra játszik, hanem Warren Buffett híres üzleti tanácsát – részvényt akkor kell venni, amikor mindenki elad – megszívlelve agresszív üzleti tervet készített 2009-re. Közéjük tartozik például az InformMédia. „Merészségünk nagyon intenzív piaci munkán alapul, azaz növekedni kívánunk az idén is” – mondta az eMasának Szabó Miklós. A cég ügyvezetője hozzátette: az idei év a tervezett fejlesztésekről, az internetes termékeik gyarapításáról, piaci részesedésük növeléséről, az ügyfelek elégedettséget növelő szolgáltatások bevezetéséről fog szólni.

A legnagyobb példányszámú ingyenes napilap, a Metropol is változtatni kényszerült idei tervein. A kiadó ügyvezetője szerint néhány iparág – például az autó-, az állás- vagy az ingatlanpiac – esetében már egyértelműen érezni a hirdetések visszaesését. Hivatal Péter szerint a hirdetési bevételeiknek akár a 10-30 százalékát is elveszíthetik, de a tervük az, hogy 2009-ben is produkálják a 2008-as eredményeket. Ehhez költségcsökkentésre, totális létszámstopra, egyes munkakörök összevonására, a feladatok szétosztására, és bizonyos esetekben elbocsájtásra is szükség lesz. Az ügyvezető a terjesztéssel és a hírügynökségekkel kemény tárgyalásokat tervez, és azt, hogy eredeti elképzelésekhez képest a hirdetési árakat kevésbé, az inflációt meg nem haladó mértékben emelik.

A Népszava speciális tartalmakkal segíti a hirdetőket

A Népszava 2009-ben speciális tartalmakkal, mellékletekkel próbálja a hirdető cégek helyzetét megkönnyíteni– válaszolta az eMasa megkeresésére Mencser Éva. A kiadó marketingigazgatója úgy látja, hogy a hirdetőknek – talán a bankok kivételével – nincs alternatívájuk a válságra, nem tudják eldönteni, hogy hosszú- vagy rövidtávon tervezzék újra hiretési- és marketingköltségeiket.

A napilap esetében például az egyébként kevés autós hirdetőjük közül egyedül a Suzuki maradt meg, az autókereskedők pedig a jövőben inkább lokális hirdetésben gondolkodnak – mondta el Mencser Éva, hozzátéve, hogy véleménye szerint a tévék lesznek a válság nyertesei, az újsághirdetésekre pedig a jövőben jóval több energiát kell fordítaniuk az ügynökségeknek.

A Szonda-Ipsos kutatása szerint a cégek 42%-a a reklámköltségek csökkentését tervezi
A Szonda-Ipsos reklámpiaci felméréséből kiderül, hogy a magánemberek és a vállalatok eltérően vélekednek a válságról. A felmérésben részt vevő emberek közel negyede (22%) vélekedett úgy, hogy nem érdeklik a hirdetések, mivel nem tud vásárolni, 7% nem tud dönteni, míg a maradék 71%-ot ilyen vagy olyan módon érdeklik a hirdetések.
A hirdetések típusai szerinti megoszlás alapján elmondható, hogy a fogyasztók az élelmiszerek valamint a tisztálkodási- és tisztítószerek iránt mutatják a legnagyobb érdeklődést, ezeket követik a ruházati cikkek és szórakoztató elektronikai cikkek, bútorok, internetelőfizetés és végül az utazások. A Szonda-Ipsos által megkérdezett vállalatok 76 százaléka vélekedett úgy, hogy rövid vagy hosszú távon érinteni fogja a válság, 42 százalékuk a marketing-kommunikációs költségek csökkentését tervezi.
Tunyogi Henrik
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek