Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2020. augusztus 12.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Soma kutatás 2010 – Prés alatt: gazdasági és politikai hatások 2007-2011
Növekszik a politikai nyomás a sajtón
2011. január 12. szerda, 15:42
A legújabb Soma-kutatás során megkérdezett főszerkesztők szerint a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest leginkább a politikusok felől érkező nyomás erősödött a sajtóban. Az írott médiára nehezedő gazdasági és politikai nyomások felmérését megcélzó kutatás eredményei szerint továbbá a gazdasági válság a hirdetési bevétel csökkenésén túl leginkább a munkatársak számában és fizetésében éreztette a hatását.
A felmérés hátteréről a Soma Alapítvány által finanszírozott kutatást idén és az elmúlt 4 évben is vezető Wild Judit szociológus a január 11-én a Kossuth Klubban megrendezett Soma-díjátadón elmondta: idén is az országos és megyei napilapok, közéleti hetilapok és vezető internetes médiumok főszerkesztőit keresték meg, összesen 35 embert, 2010 novemberétől 2011 januárjáig. Ebben az évben viszonylag azonban viszonylag kevés kitöltött kérdőívet kaptak vissza: összesen 6 főszerkesztővel készült mélyinterjú, és további 12 főszerkesztő töltötte ki a mélyinterjú alapjául is szolgáló rövid, félig strukturált kérdőívet.

Soma Index nélkül

Az idei, Prés alatt címet kapott kutatás fókuszában az írott sajtót érintő gazdasági és politikai nyomás kérdésköre állt, és mivel 2007-ben az alapítvány már foglalkozott ezzel a kérdéssel, ezért lehetőség nyílt arra, hogy a jelenlegi válaszokat összehasonlítsák a 4 évvel ezelőttivel. Az idei kutatásban emellett foglalkoztak azzal is, hogy a gazdasági válság hogyan hatott a szerkesztőségek életére.

A kutatás elején hagyományosan álló Soma Index – azaz az év legjobbnak ítélt oknyomozó írásainak listája – ezúttal nem készült el, aminek egyfelől az alacsony válaszadási hajlandóság volt az oka, másfelől pedig az, hogy a vélemények nagyon szórtak voltak, tehát majdnem minden megkérdezett más cikket jelölt meg a legjobbnak. A kiértékelést az is nehezítette, hogy az említések nagyobb része nem konkrét újságcikkre vonatkozott, hanem inkább témára, mint például „vörösiszap”, „BKV-ügyek”, „Sukoró” vagy „a jogállam leépítése.”

A kutatás mindazonáltal választ adott arra, hogy a megkérdezett főszerkesztők, szerkesztők mit gondolnak arról, hogy az elmúlt 4 évben hogyan változott a cikkek megjelentetésére, illetve meg nem jelentetésére kifejtett különféle eredetű nyomás. Összességében a válaszadók 44%-a látja úgy, hogy erősödött a cikkek, információk nem megjelentetésére gyakorolt nyomás az elmúlt 4 évben, 50%-uk szerint nem változott a mértéke és 6 %-uk szerint csökkent.

Növekvő politikai nyomás

A szerkesztőségek több mint harmada tartott már vissza információt (Fordult-e elő olyan eset, hogy nem hoztak nyilvánosságra, visszatartottak vagy csak késleltetve jelentettek meg valamely közérdeklődésre számot tartó információt?)
„Kampányidőszakban például elő szoktak kerülni olyan ügyek, amelyek nem aktuálisak, hanem látszik rajtuk, hogy hosszabb ideje várták a megfelelő pillanatot valakinek a fiókjában. Az ilyen sztorikat nem feltétlenül jelentetjük meg akkor, ha évekig várt, akkor a kampányidőszak végéig már várhat.” Elekes András, Fejér Megyei Hírlap
A 4 évvel ezelőtti eredményekhez képest a legnagyobb változás a politikusok irányából érkező nyomásgyakorlásban van: 2007-hez képest 17%-kal többen mondták idén, hogy valamilyen gyakorisággal megpróbálnak lapjukra nyomást gyakorolni a nem-megjelenés érdekében. Hasonlóképp emelkedett valamelyest ugyanez a nyomás a politikai csoportok részéről, kis mértékben csökkent viszont a lapok kiadói felől észlelt nyomás.

A mélyinterjúkból kiderült: a nyomásgyakorlásnak újabb módjai is előfordulnak: perekkel és nem a hirdetések megvonásával fenyegetik a lapokat, amit egy kevésbé tőkeerős újság nem biztos, hogy kockáztat.


Mindennapos gyakorlat a mélyinterjúkban megkérdezett főszerkesztők szerint, hogy különféle szereplők azzal keresik meg a szerkesztőségeket, hogy valami kerüljön be az újságba. A kérdőíves kutatás eredményei is összecsengenek ezzel: összességében a válaszadók 39%-a látja úgy, hogy erősödött a cikkek, információk megjelentetésére gyakorolt nyomás az elmúlt 4 évben, 61%-uk szerint nem változott a mértéke és nem akadt olyan, aki szerint csökkent volna a nyomásgyakorlás.

A 2007-es állapothoz képest viszonylag nagy mértékben, 24%-kal nőtt a megjelenésre gyakorolt nyomás politikusok részéről, 9%-kal nőtt politikai csoportok részéről és a válaszadók úgy érzékelték, hogy a lap kiadója felől is: 12%-kal. A válaszadók szerint ugyanakkor nem érdemes csípőből elutasítani ezen megkereséseket: az dönti el, hogy egy adott sztori bekerül-e az újságba, hogy az mennyire érdekes.

A hirdetésmegvonás népszerű zsarolási alap

A szerkesztőségek nagyobb részére negatív, kisebb részére inspiratív hatással volt a gazdasági válság (A gazdasági válság és a velejáró kényszer volt-e hatással a szerkesztőség munkájának minőségére? )
„Először volt egy kis ellenérzés az újságírókban, amikor elkezdtük ezt a marketing-szemléletű koncepciót, hogy olyan tartalmat kell készíteni, amihez könnyebb hirdetőket szerezni. Aztán rájöttek az újságírók, hogy ez azt jelenti, hogy érdekesebben lehet írni, és akkor megszerették.” Elekes András, Fejér Megyei Hírlap
A megkérdezettek több mint harmada, 39% mondta, hogy tartottak már vissza információt, cikket – de mindenki valamilyen szakmai indokkal támasztotta alá. Többen említették, hogy kampányidőszakban bukkant fel náluk egy információ, érezhetően a választás befolyásolásának céljával, s felmerült az is, hogy a lap tulajdonosának érdekei is meghatározhatják azt, hogy milyen témákat kerülnek az újságírók. Mindemellett több megyei napilapnál is felmerült, hogy fontosabb hirdető egy-egy cikk megjelenésétől tette függővé a hirdetési szerződés aláírását vagy megújítását.

A gazdasági válság súlyosan érintette a legtöbb szerkesztőséget. A hirdetési bevételek mindenhol drasztikusan visszaestek. Ezt máig nem heverték ki a cégek, és a nyomtatott lapoknál nem is nagyon várják, hogy ebből a szempontból újra elérjék a 2007-es év eredményeit. A válság miatt bevezetett intézkedéseket azonban javarészt már visszavonták, korrigálták: a lecsökkentett béreket korrigálták, az elvont bónuszokat már visszaadták az újságíróknak. A hirdetési bevétel csökkenésén túlmenően a munkatársak számában és fizetésében éreztette hatását a leginkább a gazdasági válság. Volt olyan megyei napilap, amely teljes külsős munkatársi hálózatát építette le. Érdekes módon a válaszadóknak majdnem fele mondta, hogy a válság az új munkaeszközök beszerzését nem érintette.

A válság természetesen a minőségre is hatással volt: a válaszadóknak legalábbis több mint háromnegyede látja így. Nagy többségük negatív hatásról számolt be: közös probléma volt, hogy a kevesebb munkatársra ugyanannyi, vagy több feladat jutott, ami a szokásosnál is jobban – fizikai és lelki értelemben is - leterhelte az újságírókat, a megyei napilapok főszerkesztőinek többsége emellett megemlítette, hogy kevesebb vidéki tudósítást tudtak közölni. A főszerkesztők közül csak kevesen számoltak be pozitív hatásról: ők úgy látták, hogy a gazdaságilag muszáj-témák feldolgozása kreativitást hozott ki az újságírókból.

Nehéz év volt, de még túl lehet élni

Arra a kérdésre, hogy milyen stratégiákkal lehet megtartani, esetleg növelni az olvasótábort ebben az időszakban, több válasz érkezett. A megyei lapok főszerkesztői a (hiper)lokális tartalmak arányának növelését, a még inkább szolgáltatói szemlélet kialakítását, az olvasók bevonását a tartalomgyártásba, a formai megújulást emelték ki, míg az országos hatókörű médiumok jellemzően a cikkek minőségének javítását, az online elérés és elérhetőségének fejlesztését, valamint az olcsóbb terjesztést hangsúlyozták.

Összefoglalva tehát nehéz éve volt a megkeresett újságoknak: a külső, gazdasági válság jelentette nyomást tetézte a 4 évvel ezelőttihez képest megnövekedett belső nyomás is. Ezen megváltozott körülmények közti túlélésre kitaláltak számos stratégiát, és csak remélni lehet, hogy az idén tovább változó körülményeket is kezelni tudják hasonlóan sokrétű ötletekkel.
eMasa
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek