Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. november 22.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Online interjú az ORTT elnökével
„Hívják bárminek, szükség van a médiát kontrolláló szervezetre”
2007. április 27. péntek, 17:58
Átgondolta korábbi döntését az ORTT: mégsem kell híradót adniuk az országossá nyilvánított tematikus csatornáknak. A médiahatóság elnöke szerint hiába változnak meg gyökeresen a digitális átállás után a fogyasztói szokások és a médiapiac, szükség lesz egy olyan független szervezetre – ha nem is ORTT-nek hívják –, amely képes a médiatartalmak, a szabályozás előírásainak kontrolljára. Kovács György az eMasa olvasóinak kérdéseire válaszolt.
Galériánk megtekintéséhez kattintson a képre!
Fotó: Riskó Gáspár
Mégsem kell híradót adniuk a közelmúltban országos műsorszolgáltatóvá nyilvánított televízióknak: az ORTT ugyanis újabb döntést hozott az ügyben. Mint korábban beszámoltunk róla, a médiatestület korábban úgy vélekedett, hogy az országos műsorszolgáltatóknak a médiatörvény szerint naponta húsz percben, főműsoridőben hírműsort kell adniuk. Az érintett csatornák – a Viasat3, a Spektrum, a Filmmúzeum és a Sport1 – mindeddig nem reagáltak a döntésre, de sajtóinformációk szerint több csatorna arra készült, hogy bíróságon támadja meg az ORTT döntését.

Erre nem lesz szükség. Kovács György az újabb döntést az eMasa olvasóinak kérdésére azzal indokolta, hogy míg korábban csak arról döntöttek, hogy a csatornákat országos műsorszolgáltatóvá minősítik, a héten ennek a következményeit tárgyalták meg. „A hatóság a hírműsor-szolgáltatási kötelezettség kérdésében arra a döntésre jutott, miszerint a szakosított csatornákat ez a kötelezettség nem terheli” – mondta online interjúnkban. A döntés értelmében már csak a Viasat3-nak kell azon gondolkodnia, hogyan fog híradót adni – a másik három csatornával ellentétben ugyanis ők nem számítanak szakosított – azaz tematikus – adónak.

A pornót az EU is tiltja

Olvasóink arra is kíváncsiak voltak, hogy miért akarja az ORTT betiltani a pornót. „Az európai szabályozás kifejezetten tiltja a pornográf tartalmak terjesztését. Még egy apróság: a hazai médiatörvény is egyértelműen rendelkezik ebben a kérdésben” – mondta hajthatatlannak mutatkozva az elnök, és hozzátette: nem gondolja, hogy Magyarországon bármely hatóság átlépheti a rá vonatkozó jogszabályok kereteit.

Bár a pornó elleni harcot is többek között a kiskorúak védelmével szokták indokolni, az ORTT elnöke szerint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos szabályozás néhány kérdésben megújításra szorulna, de „alapvetően rendben van”. Eredménynek nevezte, hogy a műsorszolgáltatók megszokták a kategorizálással kapcsolatos szabályokat, aminek következtében a délutáni beszélgetős műsorok tartalma is megváltozott, kevesebb a kiskorúakkal kapcsolatos tartalmi kifogás.

Ugyanakkor megemlítette: a műsorszolgáltatók „zsigerből a bíróságon támadják” meg az ORTT ezzel kapcsolatos döntéseit, így mire megszületik az ítélet, már a néző és a szolgáltató is elfelejti, hogy mit kifogásoltak.

Nem elégedettek a kereskedelmi médiumokkal

Az ORTT nem elégedett a két keresekedelmi tévé működésével – mondta Kovács. Hogy mégis meghosszabbították idő előtt a két csatorna koncesszióját, azzal indokolta, hogy „az ORTT előttálló lehetőségek, a jogi érvek a törvényi szabályozás behatárolta a testület tevékenységét”. Mint mondta, a két csatorna – a törvényben biztosított lehetősséggel élve – a szerződés lejárta előtt benyújtotta hosszabbítási kérelmét, így az ORTT-nek – szintén a jogszabályi előírások miatt – 60 napon belül döntenie kellett.

„Csak megjegyezném, hogy a szóbanforgó két csatorna a legnagyobb nézettséggel rendelkezik, a díj változtatásával kapcsolatban utalnék a tegnapi négypárti megállapodásra, mely szerint további két általálnos tematikájú kereskedelmi csatorna kezdheti meg rövid időn belül a működését, és így a piaci viszonyok jelentősen megváltoznak” – válaszolta olvasónknak Kovács. „Nem kell nagy jóstehetséggel rendelkezni ahhoz, hogy a közeljövőben erre hivatkozva a jelenlegi piaci szereplők a jelenlegi díj újratárgyalását fogják kezdeményezni” – mondta, hozzátéve, a piaci változások, az új szereplők piacra lépésének lehetősége már a szerződés meghosszabbításakor is valószínűsíthető volt. „Így a velünk polgári jogviszonyban álló szerződő fél a díj emeléséhez nem járult hozzá, sőt jelentős mértékben csökkenteni kívánta volna” – indokolt az ORTT elnöke.

Az ORTT független és mindig szükség lesz rá

A digitális átállás nemcsak a két kereskedelmi tévé helyzetét, hanem az egész médiapiacot és a fogyasztói szokásokat is átalakítja majd – vélekedett Kovács. „Tartalmakat fogunk preferálni. Várhatóan nem csatornák fognak brendet építeni, hanem műsorok köré építenek arculatot. A reklám is keresi a helyét ebben a rendszerben” – vázolta a fejlődési irányt. „Én nem várom, hogy a jelenlegi kereskedelmi tévék kiszállnak a magyar médiapiacról” – reflektált egy kérdező felvetésére a Népszabadságban megjelent publicisztikára az elnök.
„Azzal egyetértek, hogy a digitális sugárzás a belépési korlátot – mind az adminisztratív, mind a pénzügyi – enyhíteni fogja, tehát a jelenleginál lényegesen több lehetőség könnyíteni fogja a piacra lépést, és várhatóan a műsorszolgáltatási díj is alacsonyabb lesz” – vetítette előre.

Kovács György az ORTT jövőjére vonatkozó olvasói kérdésekre válaszolva ugyanakkor azt is egyértelművé tette: hiába változik meg gyökeresen a médiavilág, „hívják bárminek, az intézményrendszer keretein belül szükség van egy független szervezetre, amely képes a médiatartalmak, a médiaszbalyozás előírásainak kontrollálására”. Kovács szerint sehol Európában nem bizonyult elegendőnek az önszabályozás, mindenütt van egy hatóság, ami a médiaszektort felügyeli.

„Az ORTT-t független intézménynek tartom, de az természetes, hogy annak a tagjai többféle világnézetet, értékrendet képviselő szakemberek” – válaszolta a testület függetlenségét firtató kérdésre, azt ajánlva olvasónknak, hogy „gondolja végig: ha bármely más elvek szerint történne az ORTT összeállítása, miként lehetne biztosítani, hogy ez a színesség visszatükröződjön”?

Külső nyomás van, eldurvult viták nincsenek

Kovács azt sem tartja problémának, ha a testület tagjai a nyilvánosság előtt is hangoztatják különvéleményüket – mint azt, ahogy olvasónk emlékeztetett rá – Szalai Annamária, a Fideszes delegált az elmúlt hónapokban is többször tette. „Hogy melyek a legmegosztóbb gondjaink, problémáink, számos kérdést fel tudnék sorolni” – mondta, majd példákat is hozott: „ilyenek a digitális átállás stratégiai kérdései és pl. a tegnapi döntés a szakosított országos műsorszolgáltatók hírműsor-szolgáltatási kötelezettsége”. A legsúlyosabb konfliktus a kereskedelmi tévék szerződés-hosszabbítása miatt alakult ki a testületben, „de eldurvult vitáról itt sem beszélhetünk” – mondta.

De a testületnek nem csak a belső konfliktusokkal kell megküzdenie. „Az ORTT-t a piaci szereplők, a politikusok és a közvélemény is presszionálja. Melyik nyomást érzi a legerősebbnek?” – kérdezte olvasónk. „Mindhárom szegmensből érik behatások az ORTT-t. Nem tennék különbséget” – adott diplomatikus választ az ORTT elnöke.

Nem kidobott pénz

A jelenlegi médiatörvény legnagyobb hibájának a közszolgálati csatornák finanszírozási és irányítási rendszerét tarjta az ORTT elnöke. Egy olvasónk kérdésre az üzemben-tartási díj állami átvállalásával kapcsolatban úgy vélekedett: nincs nagy különbség a két rendszer között.

„Mindig is azt az álláspontot képviseltem, hogy a lakosság által fizetett díj konkrét üzenetet hordoz, mi finanszírozzuk a közszolgálati médiumokat, magunk üzemeltetjük, nincs közvetlen pénzügyi kapcsolat a közszolgálati műsorszolgáltató és a központi költségvetés között” – mondta. Ugyanakkor hozzátette: a lakosság által fizetett díj mindig kevésnek bizonyult, ezért az állam folyamatosan pénzt pumpált a rendszerbe a költségvetésen keresztül. „A rendszerváltás óta az úgynevezett monetáris gyeplőt egyetlen kormányzat sem engedte el” – mondta.

Az ORTT gazdálkodásával kapcsolatban csak egyetlen kérdés érekezett: egy olvasónk úgy vélte, kidobott pénz az, amit az ORTT az új médiatörvény-tervezetre költött. Az ORTT elnöke úgy látja, hiába nem lesz törvény a tervezetből, nem kidobott pénz a százmillió, amit ráköltöttek. „A jogszabály-előkészítéssel foglalkozó Miniszerelnöki Hivatal álláspontja szerint is a tervezetben szereplő számos szabályozási modell a jogalkotás folyamatában hasznosítható” – mondta, hozzátéve, úgy gondolja, hogy „az ORTT-nek alapvető feladata kell hogy legyen, hogy a médiarendszer megreformálást igyekezzen előmozdítani”.

Olvassa el a teljes online interjút!
eMasa
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek