Gavra Gábor, a hvg.hu egykori főszerkesztője, akinek felügyelete alatt jelent meg egy bajai választási csalást leleplezni hivatott, de mint később kiderült, megrendezett videó a portálon, az ügy miatti lemondása óta először nyilatkozott a történtekről. Az Átlátszó.hu-nak adott interjújában elmondja: az addigra 400 ezer napi egyedi látogatót vonzó hvg.hu-nál „a bajai videó közlésének pillanatára legalább két lapvezető – az Itthon rovat vezetője és jómagam – alkalmatlanná váltunk feladatunk ellátására”.


„A hvg.hu októberre egy tökéletesen kiégett szervezetté vált, amiért nem kis részben engem terhel a felelősség. A brutális látogatottság-növekedés egy elképesztő mennyiségi termelés eredménye volt, nagyjából harminc ember napi háromszáz cikket és hírt termelt. (…) Ez a fajta futószalagmunka előbb-utóbb megbosszulja magát: vagy rámegy az egészségünk, vagy belefutunk egy perbe – végül nem ez jött, hanem a videóbotrány” – fogalmazott Gavra.

Elmondta: nem igaz, hogy a videó publikálása – ahogyan azt később Szauer Péter, a HVG vezérigazgatója állította – Gavra partizánakciója lett volna. A videót az interjúban elmondottak szerint az MSZP székházában vették át a párt azóta az ügybe szintén belebukott kommunikációs vezetőjétől. „A felvételt a szerkesztőségbe vittem és ott megkapta az erre illetékes rovat, amelynek tagjaitól véleményt kértem arra vonatkozólag, hogy alkalmas-e a felvétel arra, hogy foglalkozzunk vele, illetve alkalmas-e arra, hogy másnap cikk szülessen a tartalmából. Miután erre a kérdésre a cikk későbbi szerzője igennel felelt, jeleztem vissza a felvételt átadó forrásnak, hogy a hvg.hu-t érdekli a sztori. Másnap az előző nap a videót megtekintő kolléga megírta a cikket, majd átadta ellenőrzésre a rovat vezetőjének, és nekem, aki aznap napi szerkesztő is voltam. Tehát minden olyan fázison, amin formailag át kell esnie egy ilyen cikknek. (…) A hvg.hu üzemszerű működése közben ment át a kamuvideó a szerkesztőségen, mint kés a vajon.”

Gavra az interjúban elmondja „nincs köze” a forrásának nyilvánosságra hozásához – de azt elismeri, hogy a nevet ő adta át a kiadóvezetőségnek, akik később felfedték a forrást. „Úgy gondoltam, hogy a kiadónak joga van ismerni az ügy részleteit. A forráskiadáshoz viszont nem volt közöm” – véli Gavra.

A volt főszerkesztő elmondta: Szauer először nem fogadta el a felmondását, és a bizalmi szavazás eredménye alapján is maradhatott volna főszerkesztő. Ez után azonban egyes kollégák körében „megfogalmazódott a később Szauer Péter nyilatkozatában és a HVG-nek az üggyel kapcsolatos közleményeiben felbukkanó narratíva a partizánkodó főszerkesztőről, aki valamiféle, a szocialistákkal az Együtt 2014 ellenében kötött paktum részeként hekkelte meg a hvg.hu-t és közölte a videót. Ez lett a lemondásom után – immár a távollétemben – a szerkesztőség és a nyilvánosság felé a hivatalos HVG-s narratíva a történtekről”, és emiatt mondott le végül mégis Gavra a posztjáról.

A volt főszerkesztő az interjúban beszélt arról is, hogy a „HVG Kiadó soha nem volt különösebben lelkes a tényfeltárásokkal kapcsolatban, Szauer vezérigazgató például több ízben nehezményezte, hogy nem olvasói levélként vagy véleménycikként közöltük a Schmittet leleplező írást. Ezzel együtt tény, hogy a kiadó nem szankcionálta, hogy belevágtunk a Schmitt-ügybe, igaz, nem is honorálta és nem is köszönte meg a résztvevőknek ezeket az akciókat”, mert a „Schmitt- és a Semjén-sztori, valamint Leó trafik-sorozata úgymond a HVG-re vonja a figyelmet, ami veszélyezteti az úgynevezett nyugodt munkavégzést”. Gavra emlékeztet: ezek az anyagok soha „nem fértek be” a print HVG-be.