Hétfőn délután a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) új Vörösmarty utcai székházában átadták a Magyar Filmkritikusok Díjait. Az elismerést a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya alapította, és közel ötven éve, 1962 óta minden év elején kiosztják az előző évben bemutatott magyar filmek arra érdemesnek tartott készítőinek, szereplőinek. A díjat nem zsűri, hanem a teljes szakosztály ítéli oda egynapos vita után.

Új látásmódot hoznak a fiatalok

Az elmúlt évben nem született kimagaslóan jó magyar film, legfeljebb néhány figyelemreméltó, de az átlagos színvonal jó volt – összegezte a filmesek tavalyi teljesítményét Váradi Júlia, a szakosztály tagja, aki a döntést megelőzően vitaindítót tartott a többi kritikusnak. Váradi azt is megjegyezte, az általa végignézett 22 film között nagyon rossz is csak kevés volt.


Bár ha finoman is, de bírálta a tavalyi termést, azt üdvözölte Váradi, hogy a bemutatott filmek között nagyon sok olyan van, amelyet fiatalok, sokszor elsőfilmesek készítettek. „Úgy látszik, megmozdult valami a magyar filmben” – mondta, és kiemelte azt is, hogy a fiatalok nagy része vagy külföldön tanulta a szakmát, vagy ott szerzett tapasztalatot. „Ez rányomja a bélyegét a filmekre, olyan látásmód jelenik meg bennük, ami korábban nem volt jellemző a magyar filmre.”

Az újdonságkeresés a filmek tematikáján is érződik – mondta el, megjegyezve, hogy sok film szól a kiszolgáltatottságról, a kommunikációképtelenségről. Érdekességként említette, hogy több filmben megjelenik témaként az autizmus, és szerepelnek olyan hétköznapi problémák is, mint például az autópályaépítések visszásságai. Míg a jó filmzenéket hiányolta, a színészi teljesítményeket jónak értékelte Váradi.

Törőcsik Mari életműdíjas

A 2009-es teljesítményeket elismerő plakettet Báron György, a szakosztály elnöke adta át, aki Váradi Júliának némileg ellentmondva kijelentette, hogy nagyon erős volt a mezőny, így akinek díjat adtak, az nagyon megérdemli.

A filmkritikusok egyik legrangosabb elismerését, a Magyar Mozgókép Közalapítvány által felajánlott Életmű-díjat több évtizedes kimagasló művészi teljesítményéért Törőcsik Mari színművésznő kapta, a díjat Grunwalsky Ferenctől, az MMKA Kuratóriumának a minap leköszönt elnökétől vehette át. (Az új elnök, Kőrösi Zoltán külföldi útja miatt nem tudott részt venni az ünnepségen – a szerk.) „Mindenkinek vannak álmai. Ha nekem valaki 1967-ben, amikor együtt dolgoztunk a Csend és kiáltás forgatásán, azt mondja, hogy egyszer én adom át a Mariskának a díjat, azt hiszem, álmodok” – mondta Grunwalsky.


„Amikor a lányom harmincéves lett, rettentően készültem az eseményre, nagyon izgultam, mondtam is a fodrászoknak a színházban, ők meg megkérdezték, hogy mikor lesz a születésnap. Huszadikán – feleltem, mire ők, hogy huszonharmadika van. Csak azért mondom el ezt, mert nekem nem mindegy, ha kapok egy ilyen díjat, egyszerűen ilyennek teremtett az Isten” – szabadkozott Törőcsik Mari, aki egy kis késéssel, taxival érkezett meg a díjátadóra.

A legjobb rendezés díját Török Ferenc kapta a Koccanás című filmért. A B. Nagy László-díjat Utolsó idők című filmjéért Mátyássy Áront vehette át. A magyar filmkritikusok nagydíjának számító díj átvétele után a rendező a filmkészítést befolyásoló transzcendens erők szerepéről beszélt: „Egy film akkor jó, ha abban részt vesz az eső, a nap, a természet. A forgatás alatt úgy éreztem, hogy valaki a tenyerén hordoz minket.”A különdíjat Pálfi György a Nem vagyok a barátod és Gárdos Péter a Tréfa című filmért megosztva nyerte el.

A legjobb női epizódalakítás díját Péterfy Bori kapta a Poligamy és a Napszúrás című filmekben nyújtott alakításáért. A Filmmúzeum által támogatott legjobb férfi epizódalakítás díját Kovács Lehel nyerte el az Intim fejlövés és a Made in Hungária című filmekben nyújtott alakításáért.

A kritikusok szerint a legjobb női főszereplő Vass Teréz (Utolsó idők), a legjobb férfi főszereplő Lukáts Andor (Príma primavéra) volt.

A Papírrepülők a legjobb első film

A legjobb dokumentumfilm Almási Tamás rendezése, a Puskás Hungary lett. A zsűri a Csempelevél című filmet találta a legjobb kísérleti dokumentumfilmnek, a legjobb kisjátékfilm díját pedig megosztva ítélték oda a Napszúrás (rendező: Horváth Lili) és a Variációk (rendező: Esztergályos Krisztina) című filmnek. A legjobb animációs film Glaser Katalin FIN című filmje lett.

A legjobb vágó díját Lemhényi Réka kapta a Nem vagyok a barátod, a Csiribiri és a Rózsaszín sajt című filmekért. A legjobb adaptált forgatókönyvet a Tréfa című filmhez Bíró Zsuzsa írta. A legjobb operatőr díját Dobos Tamás kapta az Apaföld című film fényképezéséért.

A legjobb vizuális megjelenítés díját az 1 című filmmel Tóth Widamon Máté operatőr, Pater Sparrow rendező-látványtervező, Lányi Fruzsina és Varga Judit látványtervezők nyerték el.

A zsűri Szabó Simon Papírrepülők című filmjét találta a legjobb első filmnek. Produceri díjat kapott Bodzsár István az Utolsó idők, a Koccanás, és a Hajónapló című produkciókért.

Alapítása óta a MÚOSZ ünnepségén adják át a Simó Alapítvány díját is a legjobb vizsgafilmért: a Simó György filmrendezőről elnevezett elismerést az idén Szimler Bálint negyedéves kapta, akinek a következő filmjéhez így már van hétszázezer forintja.

A rendezvényt támogatta:

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Magyar Mozgókép Közalapítvány

FilmJUS
Mozinet
Nemzeti Kulturális Alap
Filmmúzeum