Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. november 24.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
BÍRÓSÁGON A FEHÉRVÁRI „MAFFIAÜGY”
Záróra után
2005. december 16. péntek, 17:03
Az ítélethirdetésig zárt ajtók mögött zajlik a székesfehérvári maffiaügyként elhíresült, 23 vádlottas büntetőeljárás bírósági szakasza, annak ellenére, hogy úgy tűnik, a megvádolt igazságszolgáltatási dolgozók nem ügyködtek szervezetten, s nem követtek el világrengető gaztetteket.
Jelentősen apadt a hatóságok biztonságigénye a Fejér megyei rendőröket, ügyészeket, büntetés-végrehajtási (bv) dolgozókat és ügyvédeket érintő úgynevezett székesfehérvári maffiaügyben (HVG, 2001. június 23.). A gyanúsítottakat még kommandós akcióval vették őrizetbe, majd első kihallgatásukkor lezárták a budapesti Tolnay Lajos utca környékét, az immár bírósági szakaszba lépett ügyben hasonló látványos intézkedéseknek nyoma sincsen. Sőt a 23 vádlott egy kivételével szabadlábon védekezik. Az azonban egyelőre nem derülhet ki, mennyire voltak helytállóak Polt Péter legfőbb ügyésznek az eljárást beharangozó, a szervezett bűnözés és az igazságszolgáltatás soha nem látott összefonódásáról szóló szavai: az ügyiratokat kilencven évre titkosították, az eljárás zárt ajtók mögött folyik a Pest Megyei Bíróságon (PMB), s csak az ítélet úgynevezett rendelkező részének felolvasása lesz nyilvános (így az sem derül majd ki, a bíró minek alapján foglalt állást, mit fogadott el bizonyítékként).

Kérdéses, tényleg akkora súlyú-e a leleplezés, mint az Polt két évvel ezelőtti szavaiból kikövetkeztethető. A közlekedési bűncselekményeket, gépjárműlopásokat elsimító – olykor ezzel sikertelenül próbálkozó –, bennfentes információkkal házaló rendőrök, illetve a rács mögött lévőknek néhány ezer forintért kedvezményeket biztosító bv-tisztek ügyében a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal (KÜNYH) által emelt vád lényegében nem említ a felsoroltaknál súlyosabb eseteket, noha az eljárás maffiaügyként vonult be a köztudatba. A vádlajstrom ugyanakkor impozáns: a 23 terheltnek államtitoksértés, hivatali vesztegetés, bűnpártolás, hivatali visszaélés, hamis tanúzásra felhívás, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás, illetve vagyon elleni bűncselekmények miatt kell felelnie, de egyik vádlott terhére se rónak szervezett elkövetést.

Az elsőrendű vádlott civil, Matók Ákos, akit május elején egyebek mellett zsarolás és önbíráskodás miatt kétévi szabadságvesztésre ítélt a Veszprém Megyei Bíróság (VMB), és aki ezen ítélet miatt a múlt héten került rács mögé. Abban a perben egyik társa, a fehérvári keresztapaként ismert pénzbehajtó, Abu Mohamed (HVG, 2001. június 30.) az elsőfokú elmarasztalás után úgy érezte, hiába ápolt jó kapcsolatokat a bűnüldözőkkel – rendőrök ellen folyó bűnügyekben, egyebek mellett a Sándor István („Papa”) nyomozó elleni eljárásban tett terhelő vallomást (HVG, 2001. július 21.) –, első fokon mégis hétévi börtönre ítélték. Bár Abu következetesen tagadja, hogy sértettségében „borított” volna, a fehérvári ügy ismerői egybehangzóan ezt állítják. Akárhogyan történt is, a jordán állampolgárságú fiatalember számítása nem vált be: a VMB egy évvel súlyosbította a korábbi ítéletet.

A PMB előtt most kezdődött eljárás rendőri kulcsfigurája Markó István alezredes, aki 1999-ig a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság (FMRFK) felderítési, majd személyzeti osztályát vezette, s akinek információi voltak Abu és egyes Fejér megyei rendőrök megkérdőjelezhető kapcsolatáról. A KÜNYH szerint az Abunak dolgozó Matók úgy akarta növelni befolyását a dunántúli megyeszékhelyen, hogy korrupt rendőrökből álló információs hálózatot alakított ki, amelynek segítségével híreket szerezhetett folyamatban lévő büntetőügyekről. Ehhez Matók Markóban találta meg partnerét.

A volt osztályvezető ellen 2000-ben fegyelmi eljárás indult, amely „kiegyezéses” nyugdíjazással zárult, Markó azonban a szívére vette a mellőzést. Különösen a felderítő osztály élére került utódával, Jankovits Zsolttal szemben táplált ellenérzéseket; Matók felkérését elfogadva, Markó megkereste tehát azokat a volt rendőrkollégáit, akikben megbízott, s a segítségüket kérte – vélekednek az ügyészségi nyomozók.

Jankovits volt az, aki 2000 őszén a budapesti Fővám téri vásárcsarnokban – a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivataltól néhány száz méterre – elveszítette az aktatáskáját, amelyben állítólag a néhai Vancsik Zoltán (MSZP) országgyűlési képviselő fiának vélelmezett kábítószerügyleteiről szóló operatív megfigyelések anyaga volt (a táska utóbb megkerült, a részletekről az érintettek hallgatnak). Jankovitsot izgatta ifjabb Vancsik ügye: miután átvette a felderítési osztályt, ellenőrizni kezdte az elődje által az ügyben végzett vizsgálatot, s miután arra az eredményre jutott, az ügyet eltussolták, Markó ellen megindult a fegyelmi. A Jankovitsék által „Kisfiú” fedőnéven folytatott vizsgálat ugyanis feltárta: Markó egyik akkori beosztottja régóta ismerte ifjabb Vancsik Zoltánt, akinek több közlekedési szabálysértését is eltussolta. Egyik gyorshajtása alkalmából közölte ifjabb Vancsikkal, hogy az „elintézésért” cserébe az FMRFK a megyei éjszakai életről szóló információkat vár. A fiatalember így lett a főkapitányság „KGY” fedőnevű társadalmi kapcsolata, egyik tartója pedig Markó. „KGY” kezdetben használható információkat közölt, 1998-ban azonban az ügynök azt jelentette, ifjabb Vancsik (vagyis saját maga) felhagyott a kábítószer-terjesztéssel. Erre az önigazolásra alapozták ügyének lezárását, annak ellenére, hogy 1999-ben egy másik társadalmi kapcsolat arról adott hírt, Abu megveretett két dílert, mivel azok ifjabb Vancsik területén árultak (az információ lényegét, vagyis hogy ifjabb Vancsik korántsem hagyott fel a terjesztéssel, több forrás is igazolta).

Rövidesen nem csupán a bűnözők, hanem a helyi ügyvédek is Matókhoz jártak védenceikre vonatkozó rendőrségi hírekért, aki Markóhoz, ő pedig Rónai Istvánhoz, az FMRFK nyomozó osztályának vezetőjéhez fordult. Az utóbbiak – akik megdolgoztatták volt beosztottaikat is – később kapcsolatot kerestek az ügyészségnél, céljuk az volt, hogy ne csak információk cseréljenek gazdát, hanem alkalomadtán befolyásolni is lehessen az eljárásokat. Pukler Zoltán ügyész – a KÜNYH szerint – például közreműködött abban, hogy Takács Győző őrnagy és Kiss Ferenc százados megússza az ellenük indult büntetőügyet (Takács és Kiss egy autórádiókat szállító teherautó elrablása után nyomozott, majd - miután állampolgári bejelentésre meglett a szállítmány - megtartottak néhányat a rádiókból).

A felrótt cselekmények változó súlyára lehet példa a bv-s tiszt, az előzetesben lévő Abu nevelőtisztje elleni vád is, amely szerint a nevelő folyamatosan tájékoztatta Matókot Abu hogyléte felől, s egy ízben öltönyt és cipőt vitt be a cellába. Szolgálataiért összesen 20 ezer forintot kapott, illetve azt, hogy amikor gázkonvektort vásárolt, Matók egy kereskedő ismerősénél kijárt neki 8 ezer forint kedvezményt.

(Megjelent a HVG 2003. május 17-i számában)
RÁDI ANTÓNIA
vélemények  hozzászólok
masa.mondo
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek