Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. november 19.
profit
sajtó-
munkás
termék karrier
lobbi trend


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Zsigmond Attila az MDF képviselője
Az MDF szabad tájékozódást és tájékoztatást szeretne, de az erőszakot és a pornográfiát korlátozná. Közpénzből valódi közszolgálatra van szükség – vallják. Hogy mindezt hogyan valósítanák meg? Az MDF elnökségi tagja április 5-én válaszol az eMasa olvasóinak kérdéseire.
Kattintson ide az interjú összefoglalójához és a képgalériához!
2006. április 05., 14:00-15:00
Tisztelt Képviselő Úr!
Ön sosem nézett, sosem néz pornót? Ki és mi alapján állapítaná meg, hogy mi a pornográfia? Teljesen kitiltanák a tévéből? Netán az internetről is? A látható erőszak határa hol van?
Mi az a valódi közszolgálat?
Tisztelt belabacsi!
Már a rómaiak kitalálták a jó erkölcs fogalmát, és ez a mai jogban is alkalmazható. Egyébként nyilván nem a politikának kell megállapítania, hogy mi a pornográfia. A bőséges szakirodalom tanulmányozása és a felelős szakmai megítélés alapján akár az ORTT is rögzíthetné a fogalom ismérveit. Bár azt gondolom, hogy Ön is pontosan tudja, hogy mi a pornográfia.
Mi "fontosnak tarjuk, hogy a médiumokban ne hódítson teret az erőszak ábrázolása és a pornográfia". A "ne hódítson teret" szavakat nem szabadna tiltásként olvasni. Ami engem illet, már nem vagyok olyan fiatal, és még nem vagyok olyan idős, hogy így kárpótoljam magam. Az erőszak melyik határára gondol? Az innensőre vagy a túlsóra? "Ne hódítson teret" - írjuk az MDF programjában, és pontosan így is gondoljuk. A közszolgálat a pártatlan tájékoztatást - így a szabad tájékozódást is - a közművelődés és a közízlés pallérozását szolgálja. A "valódi" pedig azt jelenti, hogy nemcsak a nevében, nemcsak a törvény szabta feladatok felsorolásában merül ki a közszolgálat, hanem a tisztes napi gyakorlatban, függetlenül a pártpolitikai, a gazdasági vagy más érdekcsoportok befolyásától.
Tisztelt képviselő úr?
Mit jelent az, hogy akár a törvény erejével is megállítanák a magyar nyelv romlását? Törvénybe foglalnák, hogy melyik szavakat lehet, kell leírni, és melyikeket nem? Ezt hogy gondolták?
Kérem olvasson pontosan! Mi igyekeztünk pontosan fogalmazni. Mi "támogatunk minden törekvést, amely önkéntes alapon, vagy a törvény eszközével normákat állít szembe a folyamattal." Tehát normák állításának a támogatásáról beszélünk, a meetingjeinken így fókuszáltuk a fílingjeinket. Ugye ez így borzasztó?
Hogyan tervezi az MDF az újságírók jogainak védelmét törvényi, vagy legalábbis rendeleti szinten megvalósítani?

Gondolok itt arra, hogy nincs törvény, mely a Kiadók részére meghatározná, milyen határidővel KELL a honoráriumokat kifizetni, sem arra, hogy a MÚOSz által javasolt - legalább minimális - honoráriumokat milyen mértékben kötelesek figyelembe venni. Emellett jelenleg az újságírók foglalkoztatása során a más szakmákban ismert (és azoknál szankcionált) "kényszervállakoztatás" fogalom is általános.

Újságírói, fotóriporteri praxisomban alig tudok olyan lapot mondani, mely a Szövetség által ajánlott honorárium-szinteket betartaná, és időben fizetne. A Kiadók általában a külsős újságírók kifizetésekor több hónapos, gyakran fél éves késéseket is megengednek maguknak és a MÚOSz ajánlott honoráriumainak mindössze töredékét (25-30%) fizetik ki.

Steiner Gábor
steinerg@diginfo.hu
Hogy az MDF hogyan értelmezi a sajtószabadságot, a médiumok munkatársainak függetlenségét, a minden állampolgárt megillető közügyekben tájékozódást, vagy a véleményalkotás jogát, azt olvashatta a programunkban. Az újságírók jogainak védelmét egy új, szakmai, az érdekképviseleti jogokat is tartalmazó sajtótörvény szabályozhatná, beleértve a mindenkori megbízók szerződéses kötelezettségeit is.
Tisztelt Zsigmond Attila!
Azért az Érzékek birodalmát, az Utolsó tangó Párizsban-t, az Idiótákat, az Intimitást még meg lehet majd nézni valahol, ha a közerkölcs védelmében megszabják, hogy mit nézhet a néző és mit nem? Furcsállom a pornográfia korlátozására vonatkozó elképzeléseket. Ilyen utoljára 1990 előtt volt Magyarországon. Önök váltották le azt a rendszert.
Mindenkit bíztatok, hogy ha nem látta az Érzékek Birodalmát, az Utolsó tangó Párizsban-t, az Idiótákat vagy az Intimitást, el ne mulassza haladéktalanul bepótolni. Ha viszont Ön, tisztelt kérdező egyenlőségjelet tesz a kiváló műalkotások és a pornográfia közé, azt alighanem elsősorban az alkotók kérnék ki maguknak.
Tisztelt Képviselő Úr! Mit gondol, a választások szempontjából mekkora szerepe lesz az Info Rádiónak? A közszolgálati Kossuth Rádió hírműsorának? A Hír TV-nek, az ECHO televíziónak?
Tisztelt dezso!
Jós nem vagyok, de biztos vagyok benne, hogy az InfoRádiónak, mint az első hírrádiónak és korrekt médiumnak, és persze a Kossuth Rádiónak hatása lesz a választások eredményére a hallgatói tábor és a hiteles műsorok okán.
A HírTv és az Ekho tévé legfrissebb mérései szerint is mérsékelt nézettsége kevéssé befolyásoló tényező.
Pető Iván online interjújában azt nyilatkozta (itt az eMasán), hogy külföldi elnököt is el tudna képzelni a közszolgálati Magyar Televízió élére? A nemzeti kultúra egyik fő hordozóját hogyan irányíthatná olyan ember, aki nem itt szerezte a tapasztalatait, nem kötődik a mi értékeinkhez?

***

Azt szeretném még öntől megkérdezni, hogy a jelenleg elnök nélkül működő, és meglehetősen rossz szellemi állapotba jutott Magyar Rádió sorsáról mit gondol az MDF? Kit látnának szívesen rádióelnökként?

***

A közmédia finanszírozásáról milyen terveket készített az MDF? Én szükségesnek látom, hogy a hatalom kivonja a piaci szférából a közszolgálati sajtót. Önök hogy oldanák meg a Magyar Televízió és a Magyar Rádió finanszírozását?
A közszolgálati magyar televízió élén több okból sem tudok külföldi elnököt elképzelni.

A Magyar Demokrata Fórum a közszolgálati Magyar Rádiót kiemelt médiumnak tekinti. Számos műsorának értékét a hallgatottság mértéke igazolja vissza ma is. Kár, hogy méltó és alkalmas elnökjelöltek véreztek el az előző nagykuratórium szimpátiaharcmezején. Azt hiszem nem kompromitálhatok senkit a megnevezéssel, de az MDF eddig talált támogatható jelölteket, és ezután is igényesen törekszik erre.

A médiatörvény nem engedi a közszolgálat piacosítását, abba a körbe a kereskedelmi médiumok tartoznak. Hogy mégsem így történt, az is oka, hogy a médiatörvény automatizmusokon alapuló finanszírozási rendszerét egyetlen kormány sem működtette, hanem inkább a pénzbeli függőséget érzékeltetve próbált befolyásra szert tenni. A közszolgálati médiumok nem lehetnének az évenkénti költségvetési vita politikai küzdelmeinek szenvedő alanyai. A médiatörvény eredeti szándéka és tartalmának pénzügyi korszerűsítésével az automatizmusok újragondolásával és alkalmazásával lehetne jó megoldást találni.
Még egy kérdésem van: a határontúli magyarok érdekében milyen lépéseket tenne a médiában az MDF? És ezzel párhuzamosan, nem lehetne-e tenni valamit annak érdekében, hogy a szomszédos országok, nemzetek kultúrájával, történelmével, politikai életével többet foglalkozzon a magyar nyelvű sajtó?
Ahhoz, hogy ezeket a nemes célokat viszontláthassa vagy olvashassa, netán hallgathassa a műsorokban, a maradéktalan közszolgálat betartása lehet az út. Jó példa a Duna Televízió, a határon túli magyarok és a szomszéd nemzetek bemutatásában jó színvonalú műsorokkal vesz részt. Példája követendő. A politikai pártok természetesen közvetlenül nem befolyásolhatják a médiumok munkáját, de mint tettem, elismerhetik azt.
Tisztelt képviselő úr!

Két hete a Demokratában megjelent egy cikk, amelyik a fekete bőrüekről azt állítja, hogy születésüktől fogva ostobábbak a fehérbőrüeknél. Ön szerint helyes-e, hogy ma Magyarországon rasszista cikkek jelenhetnek meg? Ha nem helyesli, mit tenne ellene?
Mint keresztény és humanista elborzaszt minden rasszista megnyilvánulás. Örülök, hogy itt születtem és itt élhetek, de ez az örömöm nem a mások lebecsüléséből táplálkozik.
A hazai közszolgálati rendszer kudarca a médiában nyilvánvaló. Ezt szerintem az újságíróknak és a politikusoknak is be kellene ismerni, mert ameddig ez nem történik meg, addig a regnáló hatalomnak kiszolgáltatva működő álközszolgálatot támogatunk az állampolgárok pénzéből. Ez a magyar újságírás színvonalát és demokráciánk nívóját is aláássa. A politkusok az önkorlátozásra „genetikailag” képtelenek, ezt nem elfogadni illúzió, vagyis nincs az a médiatörvény, ami ezen változtathat. A politikai váltógazdaság körülményei között tehát az egyetlen reális megoldás az, hogy a közszogálati csatornákon a politikai erők megosztoznak.
A politikai osztozkodás a közszolgálati csatornákon nem
új ötlet, és számunkra elfogadhatatlan is. Ez is egy újabb lehetőség volna az ország, a nemzet kettéosztására, és ezért ellenezzük. A sok kedvezőtlen tapasztalat ellenére a politikusok "genetikai tökéletlensége", vagy a hatalomnak kiszolgáltatott álközszolgálat nem indok ilyen beláthatatlan következménnyel járó antidemokratikus beavatkozásra. Itt sem tehetek mást, minthogy a közszolgálat, a valódi közszolgálat mellett álljak ki.
Ha jól emlékszem, a magyar parlamentben egyedül az MDF vetette fel (Herényi Károly?), hogy a sajtóban korlátozni kellene a külföldi tulajdonlást illetve azt, hogy a nyugati példákhoz hasonlóan a minőségi sajtó állami támogatásának (terjesztés, olvasásra nevelés, stb.) formáit itthon is meg kellene találni. A megyei lapok színvonalának zuhanása nyilvánvaló, a tradíciók elvesztése már az országos lapokban is érzékelhető. Ha így folytatódik, mintakövető, bulvár mutációkkal lesz tele a megyei és a politikai sajtó.
Tisztelt havas!
A sajtótulajdonlással kapcsolatos korlátozásra vonatkozó ötletet nem ismerem, minden minőség támogatását fontosnak tartom, és egyetértek azzal, hogy ennek formáit itthon is meg lehetne és kellene találni. A megyei és az országos lapok kritizálása helyett a tradíciókat hangsúlyozom. A Magyar Demokrata Fórum, mint értékőrző konzervatív párt különösen fontosnak tartja a tradíciókat, a hagyományokat. Egyetértünk Kenzo Tange japán építésszel, aki azt mondta: a tradícióink nem mögöttünk vannak, hanem rajta állunk.
Tisztelt Képviselő Úr! Kérem mondja el, ha lehet minél részletesebben, hogy az ekhóról mit gondol az MDF. Az újságíró-szakma, az a benyomásom, nem tud mit kezdeni az új szabályozással. Egyfelől jónak tartjuk, hogy nem kell félni az ellenőrzéstől és jogilag tiszta körülmények között dolgozhatunk, mésfelől biztosak vagyunk abba, hogy az átállással járó terheket ránk hárítják a tulajdonosok. Szóval nem ilyen lovat akartunk...
Mi sem ilyen lovat akartunk. Az ekho egy kényszer szülte és nem túl sikeres kompromisszum terméke. Értve az újságírószakma ebbéli gondjait is, az MDF e törvény újragondolását és módosítását, vagy új törvény beterjesztését és elfogadását fogja javasolni.
Az utóbbi időszakban a szakmán belülről és kívülről is egyre többen sürgetik az újságírók kamarai szerveződését. Mi az MDF véleménye erről?
A kamarai szerveződésről, így az újságírói kamarai szerveződésről is csak akkor érdemes gondolkodni, ha a reménybeli kamara valódi kamarai jogokkal lehet az újságírók szakmai mércéje és megfelelő rangú érdekképviselet.
Tisztelt Képviselő Úr! Mit vár Dávid Ibolya holnapi szereplésétől?
Mint már megszokhattuk, kitűnő szereplést várok, a normális Magyarországért program hatásos szembeállítását a realitásokat mellőző ígérgetéshadjárattal, a konzervatív fordulat szükségességének mindenki számára meggyőző bemutatását.
Egy kedvesen mosolygó, nyugodt politikusasszony okos, higgadt érvelését.
Köszönöm a választ. A Rádióval kapcsolatban hadd konkretizáljam a kérdést: megtarthatónak gondolja a mai struktúrát, megmaradhat a Kossuth, Petőfi, Bartók hármas?
Noha határozott véleményem van erről, nem lenne illő, hogy a pálya széléről bekiabáljam azt azoknak, akik felelősek mindezért. A politikusok – az isten szerelmére! – ne beszéljenek bele egy részvénytársaság belső struktúrájába, és kérem, ne is várják el ezt tőlünk. Egyébként a közrádió kuratóriumának sincs joga beleszólni közvetlenül szerkezeti kérdésekbe.
Mit szól ahhoz, hopgy újságírókat zaklatnak a munkájuk miatt? A rendszerváltás után 16 évvel az államtitkot az újságíróktól védik a politikusok. Röhej.
Az államtitok mindig és mindenkire nézve egyformán államtitok. Arra, hogy mi tartozik ebbe a körbe, törvények vonatkoznak, senkinek sincs joga akár célszerűségi vagy érdek alapon értelmezni azt. Ha vita támad annak eldöntésére csak és kizárólag a független magyar bíróság hivatott.
Tisztelt kérdező Olvasóink!
15 óráig még fogadjuk kérdéseiket. Technikai okokból elképzelhető, hogy egy-két válasz itt már nem jelenik meg, az interjúról azonban ezúttal is képes összefoglalót készítünk és abban a cikkben elolvashatják majd a 11 után megszülető válaszokat is. Zsigmond Attila nevében is köszönjük részvételüket!
Ha ennyire értik a problémáinkat, miért nem képviselték azt az ekhóról szóló vitákban? Vagy rosszul emlékszem?
Mint említettem, szükség szülte kompromisszum az ekhotörvény, amelynek tárgyalása során minden párt képviselte a saját véleményét, de a kompromisszum megegyezési kényszer következménye. Így előfordul - mint ebben az esetben is -, hogy a gyakorlat ezt nem igazolja. És ha ez így van, akkor amilyen gyorsan lehet, orvosolni kell a bajt. Biztos vagyok benne, hogy az eddiginél alaposabb egyeztetés szükséges az érintettek érdekképviseleteivel.
Vagyis, ha én taxis vagyok és találok egy államtitkot, akkor lecsuknak, ha „gondatlanul” kihajítom a kukába?
Gyanítom, ha Ön taxis lenne, és bármit találna a kocsijában, nem hajítaná ki. De mivel az államtitkot Ön sem ismerheti, így lehetetlen, hogy államtitkot hajigáljon az utcára.
Igen-igen, ezért találja magát a két szék között azon a bizonyos helyen a közmédia. A politikusok nem beszélnek bele egy részvénytársaság belső struktúrájába, a politikailag determinélt "belső struktúra" meg cselekvésképtelen. Felelőtlen, gyermeteg koncepció.
A Magyar Köztársaság demokratikus jogállam, működését törvények szabályozzák. Az érvényes médiatörvény kétharmados, ami azt jelenti, hogy erejét tekintve az alkotmányhoz viszonyítható. Ha e törvény betartása felelőtlen és gyermeteg, akkor vállalom, hogy én is az vagyok.
Képviselő úr, azt szeretném (öntől is) megkérdezni, hogy az emberek tájékoztatásában (a kereskedelmi tévék mellett) kulcsszerepet játszó helyi médiumok függetlensége fontos-e az MDF számára? Ha igen, hogy teremtethető meg? Számomra elfogadhatatlan, hogy az éppen hatalmon lévő politikai erő tarta befolyása alatt a helyi lapokat, tévéket, stb. (Tisztelet a kivételnek.) Talán nem tudja, de a helyi lapszerkesztők nagy százalékát, ha fordul a helyi politika, lapátra teszik. Gondoljon bele, mit jelent ez egy klistelepülésen élő újságíró-szerkesztő egzisztenciájában!
Nagyon fontos, mert tudjuk, hogy gyakorta a helyi sajtó - írott és elektronikus - jobban érdekli az ott élőket, különös tekintettel arra, hogy logikusan többet foglalkozik a helyi illetve regionális gondokkal. Elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy választások után portásig kisöpörnek még minisztériumokat is; ezek szerint helyi szerkesztőségeket is. Mert épp az lenne a kívánatos gyakorlat, hogy a közigazgatási vagy akár a szerkesztőségi műhelyekben a hozzáértők jelentsék a folytonosságot.
De ha az az államtitok (egy csupabetű paksaméta) egy szép bőrtáskában van, én bizony kihajítom, a táskát meg megtartom.
Használja egészséggel.
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek