Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. november 19.
profit
sajtó-
munkás
termék karrier
lobbi trend


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Kovács György az ORTT elnöke
A médiahatóság létjogosultságát sokan megkérdőjelezik, legutóbb a négy tematikus csatornát híradókészítésre kötelező döntésüket érte bírálat. A kormány új médiastratégiája alapján sem látszik biztosnak az intézmény pozíciója. Ha érdekli, hogy az elnök mit gondol az ORTT jövőjéről, jelentkezzen be az eMasára, és kérdezze meg tőle. Kattintson ide az interjú összefoglalójához és a képgalériához!
2007. április 26., 11:00-12:30
Üdvözöljük Olvasóinkat!
Vendégünk, Kovács György megérkezett. Az eddig feltett kérdésekre adott válaszai a válaszadás sorrendjében jelennek meg az oldalon. Az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke az interjú ideje alatt is várja kérdéseiket. Regisztráljanak, jelentkezzenek be és kérdezzenek!
Nemrégiben, egy az új országos csatornák és azok „híradó-kötelezettsége” ürügyén tartott internetes közönségszavazáson a többség amellett voksolt, hogy a döntés „az ORTT alkalmatlanságának újabb bizonyítéka”. Nem gondolja, hogy a testületben ideje lenne egy „vérfrissítésnek”?
Két döntés született az ORTT-ben. A korábbi döntés szerint néhány műsorszolgáltató országos minősítéstkapott (ennek szabályait egyébként a törvény egyértelműen rendezi); a következményekről a héten tárgyalt a testület. A hatóság a hírműsor-szolgáltatási kötelezettség kérdésében arra a döntésre jutott, miszerint a szakosított csatornákat ez a kötelezettség nem terheli. A vérfrissítésre vonatkozó kérdésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy az ORTT mandátuma 2008 tavaszán jár le.
Tisztelt Kovács Úr!

A közelmúltban az ORTT munkájával kapcsolatban levelet írtam, melyre Vékony Éva az Ön munkatársa reagált, de sajnos elfelejtette elküldeni az érdeleges válaszát!
- Miért?
- Az ilyen és hasonló passzív munkatársak mellett milyen jövő elé néz az ORTT?
Ezt az anyagot szerettem volna ez úttal az Ön részére elküldeni, de a terjedelmére való tekintettel, nem engedélyezte a rendszer.(?) Ám ha megkaphatnám az Ön közvetlen e-mail címét, szívesen postáznám azt az Ön részére.

Szívélyes üdvözlettel:V. Kerekes Ferenc -www.tiszalap.hu-főszerkesztő



Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Szeretném jelezni, hogy munkatársaim tevékenységével, szakértelmével abszolút elégedett vagyok. Kívánom Önnek, hogy hasonló szakmai csapattal legyen szerencséje dolgozni.

Az e-mailjét várom, e-mail címem kovacs.gyorgy@ortt.hu, de ismereteim szerint a kérdéseire korrekt válaszok születtek.
Kérem magyarázza el nekünk, hogy az ORTT miért hosszabbította meg a határidő előtt a kereskedelmi televíziók koncesszióját 2012-ig? Réadásul változatlan feltételek mellett? Ennyire elégedettek lehetünk? Milyen szakmai érvek szóltak a döntés mellett?
Döntés: 2005. július 20.
Az Rttv. 107. paragrafus (1) bekezdésében foglaltak szerint a műsorszolgáltatási jogosultság megújítására vonatkozó műsorszolgáltatói igényt a hatályban lévő szerződés lejárta előtt 14 hónappal be kell jelenteni a testülethez, míg a műsorszolgáltatási szerződés úgy fogalmaz, hogy a megújításra vonatkozó igényt a jelenlegi műsorszolgáltatási jogosultság lejárta előtti 15. hónap első napjáig köteles aműsorszolgáltató testületnek bejelenteni. Ezen igényével élhet korábban is - ezt meg is tette mindkettő; ezt sem a törvény, sem a szerződés nem zárja ki, sőt a szerződés úgy rendelkezik, hogy a hosszabbításra vonatkozó igény esetében a testületnek hatvan napon belül döntést kell hozni.

A hosszabbítás az aktuális szerződésre vonatkozik, a testület csak arról dönthet, hoyg esetleges újratárgyalása a felek egybehangzó akarata mentén bármikor lehetőség nyílik. Csak megjegyezném, hogy a szóbanforgó két csatorna a legnagyobb nézettséggel rendelkezik, a díj változtatásával kapcsolatban utalnék a tegnapi négypárti megállapodásra, mely szerint további kétáltalálnos tematikájú kereskedelmi csatorna kezdheti meg rövid időn belül a működését, és így a piaci viszonyok jelentősen megváltoznak. Nem kell nagy jóstehetséggel rendelkezni ahhoz, hogy a közeljövőben erre hivatkozva a jelenlegi piaci szereplők a jelenlegi díj újratárgyalását fogják kezdeményezni. Európai viszonylatban is kimagasló a M.o-na meghonosodott műsorszolgáltatási díj mértéke, s a piaci változások, és az új szereplők piacra lépésének lehetősége már a szerződés hosszabításakor is valóüszínűsíthető tény volt. Így a velünk polgári jogviszonyban álló szerződő fél a díj emeléséhez nem járult hozzá, sőt jelentős mértékben csökkenteni kívánta volna.

Nem vagyunk elégedettek a két kereskedelmi TV működésével,de az ORTT előttálló lehetőségek,a jogi érvek a törvényi szabályozás behatárolta a testület tevékenységét.
Tisztelt Elnök úr! Hogyan készül jelenleg az ORTT a digitális átállás okozta megváltozó körülmények kezelésére? Felvették már a Testületbe az új szakembereket, a digitális televíziózás speialistáit?
A testület már 2003 óta rendszeresen napirendjén tartja a digitalizációval akpcsolatos kérdéseket. Kormányzati szinten az átállás az elmúlt negyedévben kapott nagyobb hangsúlyt, az ORTT mint az átállás érintett állami szereplője valamennyi hozzá érkezett dokumentummal érdemben foglalkozott. A Testület a tv.-ben biztosított jogszabály lehetőségeivel élve megklüldte a médiatörvény minimális módosítását célzó tv.javaslatot az Országgyűlésnek, illetőleg tavaly tavasszalátfogó szabályozási javaslata is megjelent. Sajnos a Parlament nem foglalkozott érdemben a tervezettel.

Ami az ORTT felkészültségét illeti, megítélésem szerint az ORTT szakapparátusa megfelelő felkészültséggel rendelkezik a digitális átállásal kapcsolatos kérdések esetlegesen felmerülő problémák kezelésére.

A testület munkáját emelett szakértők is segítik - kiemelném a stratégiai tanács hatékony munkáját. Bár a tegnapi napon a kormány elfogadta a digitális átállásés a mműsorterjesztés szabályairól szóló törvénytervezetet, s ezzel kapcsolatosan négypárti megegyezés is aláírásra került, sajnálatos módon nem ismert még a tartalomszolgáltatás területét érintő jogalkotói szándék, a jövőbeni szabálylozás terjedelme és méálysége. Konkrét elképzelések hiányában az ORTT ezirányú felkészülése is nehézkes, de biztos vagyok kollegáim tudásában és tapasztalatában, így véleményem szerint az új kihívásoknak mindenképpen meg fog felelni a szervzet.
Az ORTT-vel igencsak "különös kapsolatban" lévő Boros Lajosról és Bochkor Gáborról nevezték el a 4-es metró fúrópajzsait. Magánemberként mit szól ahhoz, hogy a főváros fontos(nak mondott) eseményén ők legyenek a "tiszteletbeli keresztapák"?
Bár időnként hallgatom a Sláger rádió adását, mégsem mondanám, hogy különös kapcsolatban van az ORTT Boros Lajossal és Bochkor Gáborral. Mi a műsorszolgáltatóval állunk kapcsolatban.

Magánemberként nem hoz izgalomba, hogy ők a tiszteletbeli keresztapái négyes metró fúrópajzsainak, sokkal jobban érdekel, hogy ezek a szerkezetek folyamatosan és hatékonyan működjenek, s mielőbb elkészüljön a 4-es metró, s így egyszerűbb legyen a földfelszíbi közlekedés a budapestiek számára.

A két műsorvezetőnek jó munkát kívánok!
Elnök Úr!

Azok után, hogy a múlt héten még eléggé hajthatatlannak mutatkoztak azzal kapcsolatban, hogy a négy új országos tévécsatornának híradót kell adnia, ma felmentették őket ez alól. Mi változott a múlt hét óta? Ha jól tudom, még mindig az a médiatörvény van érvényben, ami akkor - nem kellett volna a döntés előtt megvizsgálni, hogy az alapján kell-e a tematikus csatornáknak híradót adni? Miért voltak akkor biztosak abban, hogy kell, és miért változott meg a véleményük? "Bepróbálkoztak" valamivel az érintett csatornák? Valaminek csak kellett lennie, hogy felülvizsgálták a döntést. Nem gondolja, hogy a kívülállóknak úgy tűnik, hogy megint csak alkalmat teremtettek arra, hogy valaki egy kedvezményért cserébe lefizesse Önöket?
Tudom, ezek költői kérdések, de bízom benne, hogy őszinte választ ad.
Tisztelt Belga!

Egy korábbi válaszban már foglalkoztam ezzel a kérdéssel.

Levelének második felében lévő mélységekbe pedig nem kívánom követni.
Munkaköri leírásban is rögzítve, kötelezhetnek-e arra egy önkormányzati alkalmazottat, hogy a helyi televízió munkájában tevékenyen részt vegyen, anyagokat készítsen?
Tisztelt Bucsin!

Ez elég kevés információ ahhoz, hogy korrekt választ tudjak adni. Ha úgy gondolja, akkor az interjú során az e-mail címemet már korábban közöltem - küldje meg az ORTT számára az észrevételeit. Ígérem, korrekt választ fog kapni.
Tisztelt Kovács Úr!
Mennyibe került összesen az a médiatörvény-tervezet, amit az ORTT felkérésére írtak évekig, nagy nehezen elkészült, de végül semmire se jó, mert nem lesz belőle semmi? Miért kezdték el írni? Nem tudták előre, hogy nem fognak vele foglalkozni? Ha jól tudom, csak az első évben több mint százmillió forintba került, gondolom, a második év sem volt olcsóbb. Kidobott pénz! Közpénz! Az ORTT nem jogalkotó szerv, miért költ törvénytervezetekre?
Tisztelt Kiscsillag!

100 millió forintba került a hatóság számára a tervezet elkészítése.

Emlékeztetni szeretném rá, hogy amikor célul tűztük ki a tervezet megalkotását, senki nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Nem tartom kidobott pénznek. A jogszabály-előkészítéssel foglalkozó Min.elnöki Hivatal álláspontja szerint is a tervezetben szereplő számos szabályozási modell a jogalkotás folyamatában hasznosítható. Azt gondolom, hogy az ORTT-nek mint médiahatóságnak alapvető feladata kell hogy legyen, hogy a médiarendszer megreformálást igyekezzen előmozdítani.
Mi a baj azzal, hogy vannak pornócsatornák? Attól, hogy az ORTT-nek nem tetszik, van rá kereslet. Miért gondolja magáról egy hatóság, hogy jobban tudja, hogy mi kell az embereknek, mint az emberek maguk? Miért gondolják, hogy ha a kiskorúakat a saját szüleik nem tudják védeni, akkor majd egy törvénnyel vagy tiltással lehet?
Nem kevesebb, minthogy az európai szabályozás kifejezetten tiltrja a pronográf tartalmak terjesztését. Még egy apróság: a hazai médiatörvény is egyértelműen rendelkezik ebben a kérdésben.

Nem gondolom, hogy M.o-n bármely hatóság a rá vonatkozó jogszabályok kereteit átlépheti.
Ön szerint jól mér az AGB? Nincs semmi bunda a nézettségmérésben? Ebben az országban mindenki a két kereskedelmi tévét nézni? Mert az én ismerőseim szinte csak a spektrumot, az ismeretterjesztő csatornákat, a viasatot és ilyesmit néznek, nehezen hisszük, hogy mindenki más győzikére kívnáncsi
Tiszelt Jerry!

A piac az AGB mérései alapján működik. Ezeket az eredményeket a szereplők elfogadják. Korábban a hivatal főügyvezetőjeként végeztettem egyéb módszertannal nézettségméréseket, és ezt összehasonlítva az AGB méréseivel minimális eltéréselket találtunk csak.

Ez a kérdés ugyanakkor többször felvetődik. Nem szabad elfelejteni, hogy az oszég harmada kizárólag a három földfelszíni adót tudja nézni (M1, TV2, RTL) - ez a tény kedvez a két kereskedelmi TV-nek.
Ön szerint müködőképes a ma Magyarországon hatályban lévő audiovizuális gyermek és ifjúság védelem?
Tisztelt Boori!

A szabályozás, ami a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozik, néhány kérdésben valóban megújításra szorulna. Az alapelvek rendben vannak. Amennyiben a hatóság fellépését követően a műsorszolgáltatók zsigerből a bíróságon támadják a döntéseinekt, jogerős ííítélet mintegy két év múlva születik. Addigra már nincs ez a műsor, a szerkesztő már nem ott dolgozik, a néző és a szolgáltató is elfelejtett a kifogásolt cselekményt. Beépül a kiadás a műsorszolg. költségei közé, a piaccal megfizettetik, a szankció hatékonysága csökken. Ugyanakkor vannak eredmények is, a műsorszolgáltatók megszokták, megsimerték a kategorizálással kapcs szabályozásokat, az ORTT a gyakorlatot 8csak emlékeztetni szeretném, hogy a délutáni női vagy férfi nevekkel jelzett beszélgetős-show-k tartalma is jelentősen megváltoztt, és talán kevesebb a kiskorúakkal szemben a tartalmi kifogás.
Ön mit tart a hatályos médiatörvény legnagyobb hibájának?
Tisztelt Colombo!

Ha egyet kellen megjelölnöm, akkor az általamnak legfontosabbnak tartott kérdés a közszolg. műsorszolgáltatás finanszírozási és irányítási rendszere. Nagyon fontosnak tartom a közszolgálta stabil, kiszámítható működésének biztosítását, függetlenségét, különösen az előttünk álló digitális korszak kihívásaira.
Az ORTT-t a piaci szereplők, a politikusok és a közvélemény is presszionálja. Melyik nyomást érzi a legerősebbnek? És hogyan értékeli, melyik volt a legsúlyosabb belső konfliktus az ön idején, amikor a testületen belüli vita kiéleződött, eldurvult?

És még egy kérdés: egyetért-e azzal, hogy az állam átvállalta az üzembentartási díjat?
Tisztelt Presser!

Mindhárom szegmensből érik behatások az ORTT-t. Nem tennék különbséget.

Azt gondolom, hogy az ORTT teljes nyilvánosság bevonásával működik, napirendünk, döntéseinek bárki számára elérhetők, és így nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között működünk. Nem érzek problémát abban, hogy a teljes nyilvánosság rálát a működéünkre.

Hogy mi volt a legsúlyosabb belső konfliktus az én időszakomban? Talán a kreskedelmi TV-k szerződés-hosszabítását említeném, de eldurvult vitáról itt sem beszélhetünk. Az állam által átvállalt üzemben tartási díjjal kapcs. mindig is azt az álláspontot képviseltem, hogy a lakosság által fizetett díj konkrét üzenetet hordoz, mi finanszírozzuk a közszolgálati médiumokat, magunk üzemeltetjük, nincs közvetlen pénzügyi kapcsolat a közszolgálati műsorszolg. és a központi költségvetés között, de azért arról is kell szólni, hogy a lakosság által fizetett díj folyamatosan kevésnek bizonyult (hogy miért, arról sokat lehetne vitatkozni), és az állam folyamatosan a közp.i költségvetésen keresztül pénzt pumpált a rendszerbe (tartozás-elengedés stb). A rendszerváltás óta az ú.n. monetáris gyeplőt egyetlen kormányzat sem engedte el.

Összefoglalva: tényszerűen viszonylag kevés a különbség a két rendszer között.
Tisztelt Kovács Úr,
a múltkoriban a digitális átállással kapcsolatos aggályaikat leíró közleményük végén valami olyasmit írtak, hogy remélik, nem az ORTT megkerülését, megszüntetését jelenti az, hogy nem általánosan fogalmaz a szöveg, nem ORTT-t, csak Testületet írnak benne.
Ön szerint mi indokolja az ORTT fennmaradását a digitális átállást követően?
Tisztel Gamer!

Az észervételünkben azt jeleztük, hogy a jogszabálytervezetben ha hivatkozás történik, alapfeltétel, hogy az egyértelműen beazonosítható legyen.

Az ORTT fennamaradásáról: hívják bárminek, az intézményrendszer keretein belóül szükség van egy független szervezetre, amely képes a médiatartalmak, a médiaszbalyozás előírásainak kontrolálására.
Ön szerint mi az a probléma a magyar médiában ami a legsúlyosabb szabályozásra szorul?
Tisztel Boori!

A jelenlegi szabéályozás legnagyobb hibjára már válaszoltam, a mi a legsúlyosabb szabályozásra szorul: olyan szabályozási környezet kialakítása, amely a digitalizáció bevezetéséhez korrekt környezet teremt.
A testület fideszes tagja, Szalai Annamária gyakran lép a különvéleményével a nyilvánosság elé, mint például a hírtv őszi tudósításainak vizsgálata után is. ez ön szerint jót tesz a testület megítélésének? Mely kérdésekben legélesebb az ortt belső megosztottsága?
Tisztel Red!
A különvélemény intézménye egy testület életében demokratikus. Bármelyikünk élhet ezzel a lehetőséggel. Nemlátom problémáját, hogyha a belső vitáinkra a közvélemény rálát. Hogy melyek a legmegosztóbb gondjaink, problémáink, számos kérdést fel tudnék sorolni. Ilyen a digitális átállás stratégiai kérdései, és számos szakmai kérdést említhetnék, mint pl. a tegnapi döntés a szakosított orsz. műsorszolgáltatók hírműsor-szolgáltatási kötelezettsége stb.

Ha figyelemmel kiséri honlapunkat, s az ülések jegyzőkönyveit is nyilvánosságra hozzuk,a szavazati arányok is követhetők, így részletesen megismerkedhet velük bárki.
Körmendy-Ékes Judit az internet szabályozására vonatkozó jogos észrevételeivel magára haragította az internetes társadalmat, akik felszínes liberalizmussal a „bármit lehet” útját ajánlják a társadalomnak. Ön mit gondolaz internetes tartalmak szabályozásáról? Milyen állami feladatok vannak e téren? Az utóbbi hónapok bizonyítják, mennyire vissza lehet élni ezzel a médiummal. Újságírók és bírák mocskolása, személyes adataik büntetlen közzététele, és az, higy ezeket a tartalmakat ne lehessen eltávolíttatni normális ember számára elfogadhatatlan. Ez nem a szólásszabadság hanem a mocskolódás szabadsága.
Az internet szabályozás visszatérő kérdés. Folyamatosan azt az állásponot képviselem, miszerint néhány alapvető alkotmányos jog kivételével - ilyen pl. a kiskorúak, az emberi jogok és méltóság védelme, a faji megkülönböztetés kérdése stb - az internet szabadságát meg kell tudni őrizni.
Nem lehet könnyű feladat egy politikailag ilyen szélsőségesen megosztott társadalomban, egy olyan szervezetet irányítni ahol poltitkai szemléletükben különböző tagok vannak...Nem nehéz, így döntésket hozni?
Tisztelt Boori!

Köszönöm, hogy együttérez, de igazi kihívás és feladat is a kérdés, néha tényleg nehéz döntést hozni, de elsősorban a jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni, és ha ez sem nyújt segítséget, még mindig marad a józan ész.
Mit szólt a mezzo botrányhoz? Én azt hiszem az ÉSben olvastam, hogy a upc arra hivatkozott, hogy önök presszionálták, hogy találjon helyet az új csatornának. Ezt mivel tudja magyarázni?
Tisztelt Galagonya!

A kábeles elosztókra vonatkozó szabélyozás szerint néhány kivételtől eltekintve - közszolgálat és helyi műsorszolgáltatás - az elsoztást kizárólag a piaci viszonyok befolyásolják.

Hogy presszionáltuk-e a UPC-t? Nyilvánosságra hoztunk egy álláspontot a digitális átállásról szóló tv-el kapcsolatban, és bizonyos kulturális tartalmak terjesztésének garanciáit szorgalmaztuk, és az akkori napokban a Mezzo elosztásból való törlését hoztuk fel negatív példának. tehát nem a UPC-t befolyásoltuk, hanem a napi jelenséggel érveltünk. Egyébként örülök, hogy visszakerült a Mezzo.
Tisztelt Elnök úr! Köszönöm a válaszát, egyébként én is tudom, hogy a törvény egyértelműen leírja, hogy mi tekintendő országos csatornának, és azt is, hogy ennek milyen következményei vannak. A tematikus ("szakosított ") csatornákat hírműsorkészítésre kötelezni tévedés lett volna, bölcs dolog volt korrigálni. Ami a lejáró mandátumokat illeti, szeretném megkérdezni, hogy reálisnak tart-e egy olyan forgatókönyvet, amelyben újra önt kérnék fel a testület elnökének, ha igen, vállalna-e még egy ciklust?
Tisztelt Mi11!

Köszönöm, hogy egyetért az álláspontunkkal. Ami a lejáró mandátumomomat illeti, nemtartanám elegánsnak, ha ezzel most foglalkoznék, kérem értse meg.
Tisztelt Olvasóink!
12 óráig még fogadjuk kérdéseiket. Az interjúról ezúttal is képes összefoglalót készítünk, látogassanak vissza az eMasára. Kovács György nevében is köszönjük részvételüket!
Köszönöm a választ. Talán nem itt és most kellene megkérdezni, de ritkán van alkalom módszertani kérdésekben jártas szakemberrel beszélgetni. A digitális átállás egyúttal azt is jelenti, hogy a médiafogyasztók fogyasztási szokásairól a korábbinál sokkal árnyaltabb képe, jelentősebb empirikus kutatási bázisa lesz a médiát elemzőknek? Kérem írja le, foglalja össze röviden azt, amit erről ma tudni lehet. Előre is köszönöm.
Tisztelt Jerry!

Azt gondolom, hoyg a digitális világba belépő szolgáltatók legnagobb problémájára világít rá kérdése.

Megváltozik a piac és fogyaztási szokásaink. Tartalmakat fogunk referálni. Várhatóan nem csatornák fognak rendet építeni, hanem műsorok köré építenek arculatot. A reklám is keresi a helyét ebben a rendszerben. Új technológiák fognak megjelenni a reklámozásban is. A médialemzésnek is teljesen új módszertanát követeli meg ez a rendszer. Jelentős kutatások foglalkoznak a kérdéssel már ma is. Talán néhényat a www.akti.hu oldalon (Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet) is talál.
„2012-ben a "kertévék" az eddig befizetett koncessziós díjak többszörösével a zsebükben kiszállnak, valószínűleg a televíziózásból is. A digitális sugárzás jogát (vélhetően az állam által reméltnél jóval szerényebb összegért) megvevő új szereplők pedig házimozi minőségben sugározhatják majd világszínvonalú műsoraikat - a jelenlegi tendenciák alapján - a jórészt nyugdíjasokból álló, maradék közönségnek” – olvasható a mai Népszabadság publicisztikájában. Elég valószínű, hogy így lesz, nem gondolja?

És ha megengedi, az egyik válaszára reflektálnék: „az intézményrendszer keretein belül szükség van egy független szervezetre, amely képes a médiatartalmak, a médiaszabalyozás előírásainak kontrollálására.” Szerintem ugyan a törvények, a közvélemény és a szakmai önszabályozás elegendő kontrollt biztosít, de ne mezen vitatkoznák, csak azt kérdezném, hogy a pártdelegáltakból álló, állami pénzen fenntartott ORTT-t ön tényleg független intézménynek tartja?

Tisztelt Presser!

Szemben a Népszabadság publikációjában olvasottakal, én nem várom, hogy a jelenlegi ker.TV-k kiszállnak a magyar médiapiacról. Azzal egyetértek, hogy a digitális sugárzás a belépési korlátot - mind az adminisztratív, mind a pénzügyi - enyhíteni fogja, tehát a jelenleginál lányegesen több lehetőség könnyíteni fogja a piacra lépést, és várhatóan a műsorszolgáltatási díj is alacsonyabb lesz. Összességében a fizetendő műsorszolg. díjat a jelenleginál némileg magasabbra taksálom.

Sehol Európában a hatósági rendszer helyett nem bizonyul elegendőnek az önszabályozás a társszabályozás intézményrendszer. Mindenütt van valamilyen szervezet,amely a médiaszektort felügyeli. Többféle megoldás létezik. Az ORTT-t független intézményke tartom, de az természetes, hogy annaka tagjai többféle világnézetet, értékrendet képviselő szakemberek. Önmagában ez a felállás még nem sérti a függetlenséget. Gondolja végig: ha bármely más elvek szerint történne az ORTT összeállítása, miként lehetne biztosítani, hogy ez a színesség visszatükröződjön?
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek