Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. november 22.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
„Iskolázatlan közegben fokozott az újságíró felelőssége”
2006. augusztus 3. csütörtök, 14:56
Krug Emíliának, a 168 Óra munkatársának ítélte a zsűri a Minőségi Újságírásért júniusi díját. A Gyarló élet című írása a csereháti Gagybátor roma családjainak elköltöztetéséről, a térség kilátástalanságáról, valamint a nyomorban élőkön meggazdagodók ügyeskedéséről szól.
Fotó: Major László
A fiatal újságírónő magyar-kommunikáció szakon diplomázik az idén. Másodévesként egy évfolyamdolgozat sikere után a 168 órától kapott lehetőséget, egy-két próbálkozást követően egy évfolyamtársnőjével közösen írt cikket az ELTE-ről. Egy éve ösztöndíjasként van a lapnál. Műfaji sokféleség jellemzi, a környezetvédelmi irányultságú cikktől a politikusi portréig sok minden megtalálható írásai között.

A 168 Óra ideális műhely

– Abszolút meglepetés volt a díj, eszembe nem jutott, hogy én kapom ezt az elismerést. Én még tanulom ezt a szakmát, a 168 óra ideális terepet nyújt ehhez, hiszen számos műfajban ki tudom próbálni magam, néha bedobnak a mélyvízbe, de úgy fogom fel, hogy minden helyzetben újat tanulok – mondja mosolyogva. A díjnyertes cikk témáját egy újsághír alapján választottam, azt gondoltam, érdemes riportként feldolgozni. Az külön szerencsém, hogy ennyi minden rakódott a történetre, hogy éppen akkor járt ott Horváth Aladár, az ügyet felkaroló Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke.

A cikkben szereplő romák nyitottak és kedvesek voltak, sokat meséltek az életükről. Meghatározó lehetett az is, hogy egész nap ott voltam, nem csak egy fél órás beszélgetés zajlott közöttünk. A romákat a szomszéd faluba költöztető vállalkozó végül nem nyilatkozott, korábban többször győzködtem telefonon, hogy mondja el a véleményét az ügyről. A házába viszont beengedett, így le tudtam írni lakóhelyének a környezetét. A cikk írása során a nehézséget az okozta, hogy nem akartam előítéleteket táplálni, de tény, hogy láttam olyan dolgokat, amelyek megfeleltek az előítéleteknek, nehéz volt a középút megtartása – mondja a szakmai tapasztalatait.

Alany, állítmány, jelző

– A témákat néha kapom, máskor én teszek javaslatot, de néha egy hír olvasása adja az ötletet, majd megbeszéljük a rovatvezetővel, hogy mennyit tudunk mi hozzátenni ahhoz a hírhez. A közélet rovatnál komoly műhelymunka folyik, ennek nagyon sokat köszönhetek, e nélkül talán ezt a díjat sem ítélték volna nekem – avat be a hetilap titkaiba. Ezt a műhelymunkát egy egyetemi szemináriumhoz tudnám hasonlítani, ilyennek kellene lennie egy színvonalas, gyakorlati, újságírói oktatásnak. Itt nem csak helyesírási szempontból van időnk átnézni a szöveget, hanem stiláris szempontból is elemezzük az írásokat, és van időnk arra, hogy egy-egy frappáns mondatot is kitaláljunk, ami továbbsegíti a szöveget, így nem válik unalmassá a cikk.

– A saját munkámban is látom, hogy nagyon sokat számít a szakmai korrektség, ha egy jelzőt vagy egy igét kicserélek egy másikra, akkor az a mondat már egészen mást jelent. A díjazott riport kapcsán állíthatom, hogy az újságíró egy iskolázatlan közegben fokozottan odafigyel a megfogalmazásra, hiszen az embereknek eszébe sem jut, hogy visszakérhetik tőlem, amit nekem elmondtak. Gyanítom, hogy vannak olyan lapok, ahol nem figyelnek oda erre, és ennek isszuk a levét, tehát az emberek gyanakvóak, nem mindig hajlandók szóba állni az újságíróval – mondja Krug Emília.

A bulvárstílus és a tudományosság között

– Az igényes olvasó napjaikban azt látja, hogy a bulvár egyre terjeszkedik, és már a minőségi lapok is szükségét érzik, hogy a figyelemfelkeltés kedvéért legalább a cikk elejére kerüljön néhány bulvárelem. Ez nem feltétlenül hiba, de egy szint alá süllyedni kizárólag a sztori miatt, az feltétlenül hiba. Ha mélyebben belegondolunk, tudjuk, hol a határ, mennyire lehet kihasználni helyzeteket, mennyire lehet közel menni bizonyos szerencsétlenségekhez. Azt is gondolom, hogy nem baj, ha emészthetővé tesszük és egyszerűsítjük a híreket, még akár úgy is, hogy az elitista felfogás szerint már csak a váz marad meg. Lehet úgy is egyszerűen írni és érdekesen fogalmazni, hogy az írás igazságtartalma nem csorbul, és szakmailag is elfogadható – hangsúlyozza az újságírónő.

– A közelmúltban készítettem interjút valakivel, aki azért vonta utólag vissza a nyilatkozatát, mert a beszélgetésünkre alapozott tudós igényű írást remélt, és nem értette meg, hogy ez nem elméleti fórum, hanem egy újság. Mellesleg meg volt győződve arról, hogy minden újságíró tájékozatlan, korrupt és műveletlen. Vannak olyanok is tehát, akik nehezen fogadják el, hogy igényes és pontos lehet egy szöveg akkor is, ha nem tudományos stílben íródott.
Major László
vélemények  hozzászólok
masa.portré
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek