Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. november 22.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
A cenzúrától a Klubhálóig
Diurnus 75 éves
2005. július 20. szerda, 19:18
Romániában tanulta meg, hogy a cenzúra írni tanít. Magyarországon pedig azt, hogy sokaknak csalódást okozott, mert képtelen volt átállni jobbra.
„...amikor kiderült: képtelen vagyok átállni jobbra, sokaknak csalódást okoztam.”
A nyolcvanas években egy csapásra vált ismertté az a név, hogy Diurnus. Az újságolvasók többsége naponta kereste a Magyar Nemzetben azt a rövidke cikket, ami ezzel az aláírással jelent meg. Diurnust olvasni, ismerni és idézni természetes része volt az életnek, a hétköznapi beszélgetésekben gyakran hivatkoztak rá. Diurnus Bodor Pál, aki július 28-án ünnepli 75-dik születésnapját.

A publicista Budapesten született, de a családja Erdélyben élt. Édesanyja csak szülni jött el a magyar fővárosba, a nagypapa szanatóriumába. De hétéves koráig sok időt töltött Pesten.

A család Temesváron élt, és ő is ott kezdte a felnőtt életet: 17 évesen a Romániai Magyar Szónál kezdett dolgozni. 1948-ban átköltözött Kolozsvárra, hogy magyarul tanulhasson az egyetemen. Filozófia, lélektanszakra járt, és filozófiából szerzett diplomát.

1951-67 között belső munkatársa volt az Utunk című folyóiratnak, majd az Irodalmi Könyvkiadó magyar részlegének főszerkesztőjeként és a Kriterion Kiadó főszerkesztőjeként ténykedett. A bukaresti televízió magyar nyelvű adásának főszerkesztője volt1970-79-ig. Aztán átirányították az Előre című laphoz, amely a Romániai Magyar Szó volt új nevén. (A romániai fordulat után a lap visszakapta eredeti nevét.)

Azokban az években szűrte le a tapasztalatot: a cenzúra írni tanít. „Az erdélyi közírói iskola nádpálcája a cenzúra volt. Az akadályok engem is szüntelenül akadályversenyre kényszerítettek, szakadatlan edzésre.” – nyilatkozta nemrég Zöldi Lászlónak azon a fórumon, ahol mostanában újra megjelennek írásai: a www.klubhalo.hu weboldalon.
Mert bár a nyolcvanas években főszereplője volt a hazai sajtónak, a kilencvenes években egyre jobban visszaszorult.

1983-ban egy betegség hozta Budapestre, mert az a hír járta, hogy itt tudják megfelelően kezelni. Itt maradt. És ezt nem is bánták Romániában. Akkor kezdődött a Diurnus-korszak a Magyar Nemzetben. 1991-től pedig a Népszabadságban jelentek meg az írásai.

1991-ben a MÚOSZ elnökévé választották, de 1993-ban lemondott erről a tisztségről. 1994-ben súlyos autóbaleset érte. Felépülése után nyugdíjba vonult. A naponkénti jegyzetírást abbahagyta, a hetenkénti meg nem vonzotta eléggé. Egy ideig publikált a Magyar Hírlapban, aztán ott sem.

A kilencvenes évek változásai után azt tapasztalta, hogy „nem kívánatos személy lettem bizonyos körökben. A Diurnus-sorozat polgári, értelmiségi, reform-szocialista és főleg nemzeti körökben annyira közkedvelt volt, hogy amikor kiderült: képtelen vagyok átállni jobbra, sokaknak csalódást okoztam.”

A Budapesti Lap című hatezer példányban megjelenő havi lapban talált a maga számára megfelelő helyet. S egy ideje a Klubhálón.

Pályaív
- A Magyar Nemzet Alapítvány kuratóriumának elnöke (1990. augusztus-október)
- A Budapesti Média Intézet főtanácsadója
- 1989-től 1994-ig a MÚOSZ elnökségi tagja, 1991-93 között pedig elnöke
- Az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának tiszteletbeli elnöke
- Az Írószövetség választmányának tagja
Főbb művei:
Kék folt (1981)
Svájci villa (1985)
Haldoklás anyanyelven (1987)
Az olvasás ihlete (1988)
Hazába kiáltott szó (1989)
Hogyan kell kastélyt építeni? (1989)
A hisztéria szükségállapota (1990)
Erdélyi portrék (1991)
Apám könyve (1994)
Díjai:
Déry Tibor-díj (1988)
Opus-díj (1989)
Fehér Rózsa-díj (1993)
Szabó Zoltán-emlékdíj (1994)
Demény Pál Emlékérem (1994)
Aranytoll (1996)
Kisebbségekért Díj (1996)
Romániában az Írószövetség költészeti díja (1969) és prózai díja (1981)
eMasa
vélemények  hozzászólok
masa.portré
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek