Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. november 22.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Interjú Horváth Jánossal, az Origo vezérigazgatójával
„A védekezés nem a megfelelő harcmodor”
2009. október 8. csütörtök, 09:47
Az Origo új vezérigazgatója a korábbinál pragmatikusabb vezetői hozzáállás fontosságát hangsúlyozza. Horváth János az eMasának adott interjúban többek között a vállalat „háromképernyős” stratégiájáról, a kábeltévés, online és mobil platformok fejlesztési terveiről beszélt.
Horváth János (fotó: Varga Imre)

– Elődje, Fischer András egyszer egy interjúban úgy fogalmazott, hogy egy hozzáférési üzletágat „úgy kell üzemeltetni, mint egy csatahajót”, a médiaüzletágban viszont sokkal rugalmasabbnak kell lennie a döntéshozatalnak. Egyetért ezzel a megállapítással?

– Maximálisan. Ebben az iparágban sokkal rugalmasabbnak, fordulékonyabbnak kell lenni, mind a tartalomszolgáltatás, mind a reklámpiaci, hirdetési oldalon, hogy az éles versenyben megfelelően tudjunk reagálni a változásokra. Úgy gondolom ez a helyes szemlélet, amit végre is kell tudni hajtani egy nagyon érzékeny, nagyon mozgékony piacon.

– Az Origo a múlt héten jelentette be, hogy két új csatornával belép a kábeltelevíziós piacra: most, amikor még magukat nyereségesnek valló csatornák is eltűnnek a piacról, és a vezető kereskedelmi tévé is jelentős online projektet indít el, miért pont ezt a módját választotta a portfólióbővítésnek az eddig csak online tartalomszolgáltatóként működő vállalat?

– Ez a döntés a tulajdonos Magyar Telekom és az Origo úgynevezett háromképernyős stratégiájából, következik, amely az online, televíziós és mobilcsatornák integrált használatát tűzi ki célul. Kerestük a továbblépés lehetőségét abban a helyzetben, amikor még a hagyományosan offline szolgáltatók is – mint például az RTL Klub – is az online irányába terjeszkednek. Több lehetséges, a média minden ágával számoló kitörési forgatókönyv is felmerült a tervezés során, és végül a kábeltévés portfólióbővítésre esett a választás, mert ez a megoldás a legígéretesebb üzleti tekintetben.

– Eredetileg négy csatorna indításáról szóltak a hírek, végül csak kettő indult el, a Life Network és az Ozone Network – mi történt?

– Nagy ambícióink vannak a piacon, ezek még csak még az első lépések. Egyelőre megnézzük, hogy milyen irányba haladnak a fejlemények, és adott esetben egy nagyobb csatornacsomag elindítása is elképzelhető.

– Miért pont az egészség illetve az ökológia áll az első két csatorna fókuszában?

– Kutatásokkal mértük fel a potenciális célközönség preferenciáit, és az derült ki, hogy a szegmensben hiánypótló szerepet tölthetnek be az ezekkel a tematikákkal jelentkező csatornák. A csatornák egyébként már elérhetőek a T-Home és a T-Mobile kínálatában, de tárgyalunk a többi műsorterjesztővel is.

– A jelen felhasználói szokások mellett mennyire van realitása Magyarországon egy mobiltévés szolgáltatás kifejlesztésének? Megtérülő befektetés ez, vagy inkább innovációs kísérlet, presztízsberuházás?

– A Magyar Telekomnak már jelenleg is több tízezer mobiltévés felhasználója van, de a növekedésnek fontos szempontja, hogy még kevés a mobilra optimalizált tartalom: mi azt gondoljuk, hogy a két új csatorna éppen ilyen tartalmat fog nyújtani. Emellett szeretnénk közelebb hozni egymáshoz a tévés és az online tartalomszolgáltatást is.

– Ez az integráció a hirdetések értékesítésében is megjelenik majd? Külön vagy egy csomagban értékesítik majd az online, tévés és mobil felületeket?

– Jelenleg a T-Home és a T-Mobile portfólió hirdetései futnak a felületeken, az ajánlati csomagok kidolgozása folyamatban van.

– Bár a „háromképernyős” stratégia integrált és interaktív égisze alatt zajlik a csatornák elindítása és a portfólióba való beillesztése, az eddig látható eredmények (mint például a kiemelt videós csatornák a Videán és külön site-ok a televízióknak) kevéssé látszanak tükrözni az elképzeléseket – a tévék oldalain például egyes közösségi funkciók hiányoznak, ami pedig a jelenlegi trendek szerint megkerülhetetlenül fontos volna.

– Folyamatosan fejlesztjük az oldalakat – melyek egyébként az Origo Egészség és Időjárás rovatainak a helyére kerültek – és az integráción is dolgozunk. A mostani állapot a béta verzió. December végére indulnak el a saját gyártású műsoraink is, a hivatalos kereskedelmi indulás pedig január 1. A közösségi funkciók is belépnek majd a jövőben, olyan hiánypótló fejlesztést szeretnénk megvalósítani például a Life Networkön belül, amely lehetővé teszi, hogy a betegek anonim módon vitassák meg egymással panaszaikat, és szakértőktől is tanácsot kérhessenek.

– Az Origo két nagy online márkája, az iWiW és a Freemail – szakértői és felhasználói vélemények szerint is – sokat veszített a fényéből az utóbbi években: egyre több felhasználó áramlik át az iWiW-ről a Facebookra, és egyre többször hallani, hogy „ciki” freemailes postafiókot használni. Ön hogyan látja ezt a problémát, és tervez-e az Origo lépéseket a márkák értékének védelmében?

– A márkaérték nem éppen egzakt fogalom: a számok pedig azt mutatják, hogy regisztrált felhasználókban jól állunk. Persze állhatnánk jobban is, és a nagy nemzetközi szereplők hazai terjeszkedése – mint például a Facebook vagy a Gmail – kihívást jelent. Mindenképpen versenyeznünk kell velük, és az biztos, hogy ebben a védekezés nem a megfelelő harcmodor. Jelentős átalakításokat tervezünk ősszel a Freemailnél: egyszerűsítjük a felhasználói felületet, ergonomikusabbá tesszük a rendszert, és ettől úgy vélem változni fog a helyzet és megerősödik a Freemail pozíciója.

– Az iWiW-nél várhatóak hasonló fejlesztések?

Alig pár nappal ezelőtti jelentős változás a felhasználói hírfolyam megjelenítése a főoldalon, ami az eddiginél élőbbé, dinamikusabbá és praktikusabbá teszi a működést. További komoly fejlesztésekről is vannak elképzeléseink, éppen egy erről folyó megbeszélésen vettem részt az imént, de mivel még nincs véglegesítve a terv, ezért erről még nem beszélhetek.

– Mit gondol arról, hogy szemben az Indexszel, az Origo nem tudta hatékonyan szolgálatába állítani és integrálni a hazai blogoszférát? Nem tart attól, hogy ezzel az Origo végleg elszalasztott egy hatalmas lehetőséget?

– Az Origo a Komment.hu-val nagy lépést tett a minőségi véleménypublikációk felé, a felhasználók aktivizálásában…

– De a Komment.hu szerkesztett tartalmat kínál, és nem csatornáz be felhasználói tartalmakat: mégis úgy látja, hogy ez a termék ellensúlyozhatja az Index által felépített blogoszférát?

– Nekünk ez volt az első lépés a szubjektív hangvételű tartalom területén. Az első lépést továbbiak fogják követni, de egyelőre nem árulhatok el erről többet.

– Ha nem is árulhat el többet, a fejlesztési elképzelések azt sejtetik, hogy elégedettek az eredményeivel: az eddigiek alapján eredményes vállalkozásnak bizonyult a Komment.hu?

– Szakmai tekintetben egyértelműen. A jelenleg zajló portfólióátvilágítás után arról is még pontosabb képünk lesz, hogy kereskedelmi értelemben mely szolgáltatásaink a legsikeresebbek.

– Eddig milyen struktúrában mérték az eredményeket?

– Eddig az ágazat sikerét a globális hirdetési eredmények növekedése jelentette, de hamarosan jóval részletesebb kimutatások alapján folytathatjuk a tervezést.

– Nemrég a Blikk igen hevesen reagált az Origónak arra a kijeletésére, hogy a portál a legolvasottabb hazai újság. Figyelembe véve a nyomtatott és az online médiumok olvasottságának eltérő logika alapján működő mérőszámait, ma is reálisnak tartja azt a kijelentést, hogy jelenleg az Origo a legolvasottabb hazai újság?

– Az Origo portál főoldalának megújulásáról szóló közleményünknek ez a mellékmondata alapvetően a szakmai büszkeség retorikai megnyilvánulása volt. A Ringier közleményét látva úgy döntöttem, hogy nem megyünk bele egy üzengetős vitába, hiszen egy sok elemből álló internetes portál és egy napilap teljesítménye sokféleképpen, különböző mérések és kutatások adatait használva összevethető. Szóval nem vitatom, hogy létezik olyan összevetés, amiben a Blikk nagyobbnak nevezhető az Origónál, de egyértelmű, hogy Origo már akkora, hogy igen, élhet egy ilyen megfogalmazással, mert számos olyan összevetés tehető, amely ezt igazolja.
Névjegy – Horváth János
Horváth János 2006 szeptemberétől értékesítési vezérigazgató-helyettesként dolgozott a T-Online Magyarországnál, ezt követően átvette a leányvállalat marketingtevékenységének irányítását is. Aktív részese volt a Magyar Telekom új szervezeti struktúrája kialakításának, a T-Online hozzáférési üzletága integrációjának, majd az Új Üzleti Területek és Üzletfejlesztési Üzletág létrejöttének. 2008 januárjától az üzletág médiaportfólió menedzselési igazgatója lett. Feladatkörébe tartozott többek között a tartalomszolgáltatással foglalkozó leányvállalatok tulajdonosi irányítása.
Tófalvy Tamás
vélemények  hozzászólok
masa.portré
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek