Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. november 22.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
1990. március
A sajtó és a pornográfia
Kádár Márta írása
2005. június 3. péntek, 00:13
Egyik oldalon a mindent elárasztó szex és pornó, újságban, könyvben, éjszakai bárban, filmen és ki tudja még, hol. A másik oldalon a teljes elutasítás, a tiltakozás, az aláírásgyűjtés. A kettő között pedig komoly politikai, gazdasági, kulturális lapok, folyóiratok kaján cikkei, (ok)nyomozó elemzései, kíváncsi riportjai. Aligha akad olyan napi- és hetilap, amely ne foglalkozott volna a témával.
A napilapnak is üzlet

Nem is vesztegetném a szót, ha nem bújna ki a szög a zsákból. Hadd illusztráljam két példával. A Magyar Hírlap (1990. február 16-17.) kétrészes elemzést ad a magyarországi szexvállalkozásokról. Nagy Lantos Balázs tárgyilagos írását az egyik nap a Gazdaság-kultúra, a másikon a Gazdaság-közönségszolgálat felzetű újságoldalon közlik. S mindkét alkalommal illusztrálják is. Az egyik cikket fotómontázzsal, a másikat egy masszázsszalon-jelenettel, félpucér hölgyekkel. (Nem tudom eldönteni, a hölgyek a gazdaságot, a kultúrát, avagy a közönségszolgálatot képviselik?) A Mai Nap február 20-i száma egy élő pornó-műsorról ad hírt, megszólaltatva az ex-sztriptíz táncosnőt és hites urát, akivel éjszakáról éjszakára kemény munkával keresik kenyerüket, miközben négyéves kislányuk a mit sem sejtő nagymamánál alussza az igazak álmát. A cikkből megtudjuk az éjszakai bár nevét (holott ez reklámnak számít), ám a szereplőket diszkréten csak keresztnevük első betűjével jelölik. És ott díszeleg a szöveg mellett a szeretkezés pillanatát megörökítő fotó, a hölgy szemét (diszkréció, óh) fekete csík fedi. Az üzlet az üzlet.
Kell ez a bőség? Vagy netalán ez is kevés? Így és éppen ilyen lapokra van igény? Néhány prominens személy véleményét kérdeztük. Az első szervezett tiltakozó hullámot a pornográfia ellen az Igen című katolikus lap indította el. Aláírásgyűjtést szerveztek, s erőszak és pornóellenes tiltakozásukat 86 120 aláírással eljuttatták a Parlamenthez (később további aláírók csatlakoztak, s már túljutottak a 90 ezren) és törvényjavaslatot kezdeményeztek.

Czakó Gáborral, az Igen főszerkesztőjével először a pornográfia fogalmát próbáljuk meghatározni.
- A pornográfia a prostitúció dokumentációinak pénzzé tétele - mondja az ismert író. Ennek az egésznek a szerelemhez nincs semmi köze, annál több az üzlethez. S hogy igény van rá? Nos, az igény felkeltéséért, fokozásáért mindent meg is tesz a tőke és a reklám. Természetesen a vágy, akár a házasságtörésé, akár a szemérem elleni vétségé, a lelkekben van. A védelmet az olyan értékek nyújtják, mint a szeretet, a barátság, a hűség, a tisztaság. Az emberi élet előfeltétele az erkölcsi törvények betartása. A szeretetet, az igazságot és más értékeket száműző nácizmus és sztálinizmus története ékesen igazolja, ennek híján hogy váltak működésképtelenné e rendszerek. A házasságtörés, a paráznaság ószövetségi tilalmai a családot védték. A prostitúció és a pornó család- és nőellenes. Olyan hangulatot kelt, amely fokozza a nők megalázottságát. A magyar nők különben se élveznek nagy megbecsülést, ők az ország „négerei”, az összes rossz, piszkos munkát nekik kell elvégezniük.

A másik fél joga

Tudjuk, se a prostitúció, se a pornográfia nem szüntethető meg jogszabályokkal, tiltásokkal. Sőt, a tiltott gyümölcs csak nagyobb nyereséget hozna a feketepiac vámszedőinek. Az előzetes cenzúrának sem vagyunk hívei - folytatta Czakó Gábor. - De ha a pornó üzlet hívei demokráciát emlegetnek, akkor az is elvárható, hogy korrekt módon, a jog eszközeivel korlátozzák reklámozásának, forgalmazásának körét. Hogy legalább azok ne legyenek kénytelenek elviselni, akik még gyermekek, akik nem akarnak lépten-nyomon beleütközni.
Türelmes módon, de határt kellene szabni a mindent elborító erőszaknak és pornográfiának - ez a Magyar Nők Szövetségének álláspontja - mondja Újvári Ibolya, aki ugyan megjegyzi, hogy a megítélésben nem egységes a tagság, vannak, akik a teljes tiltás, mások a teljes liberalizálás mellett állnak. Azt is szükségesnek tartja hozzáfűzni, hogy ez a szövetség nem az egész nőtársadalmat képviseli, s amit elmond, az a szövetség többségének véleménye.

- A világ összes civilizált országában keretei vannak a pornográf termékek forgalmazásának. Olyan keretek, amelyek meghatározzák, hogyan és hol árulhatják az ilyen termékeket. A lapokat például zárt borítékban, fóliában, bizonyos üzletekben, a városok meghatározott negyedeiben. Ezekben az országokban, aki nem keresi, aki nem igényli a pornográfiával való találkozást, könnyen elkerülheti. Nálunk meg korlátlanul kaphatók a pornó-lapok az újságárusoknál (- a templom előtti pavilonban is! -), a könyvkereskedőknél, trafikokban, papírboltokban, s ki tudja még, hol.

Szabályozza a törvény!

Miközben a másság elismerését hirdetjük, ne kényszerítsük az egész társadalomra a pornóáradatot. A választás szabadsága az ellenzőket is megilleti. Mindezt nem a prüdéria, nem az álszemérem mondatja velünk, hanem a mentális, szellemi, erkölcsi értékek védelmének kívánsága. Olyan törvényes kereteket óhajtunk, amelyek lehetővé teszik, hogy akinek igénye, szüksége van az ilyen termékekre, az megszerezhesse. De érvényesülhessen annak a szülőnek, anyának az akarata is, aki kisgyermekét meg akarja óvni a pornográf látványoktól. Szülessen törvény a forgalmazás, a nyomtatás, a terjesztés szabályozására. S ha van giccsadó, vajon miért nem sújtja adó a pornót a „szellemi környezetszennyezésért”? Hiszen az ember mentális egészsége is védelmet érdemelne.

Nyolcéves pornóárus

Zelnik József, a Magyar Kulturális Kamara elnöke, a Közművelődési Információs Vállalat igazgatója azt mondja:
- A szabadság helyett szabadosság uralkodik. Törvényekkel, tiltásokkal viszont nem lehet ellene fellépni. Úgy vélem, egy idő után túljutunk ezen. Különösen nagy a felelősségük azoknak, akiknek a kezében olyan hatalom van, mint a film, a tévé, a tömegkommunikáció.

Idézet egy, az MTV elnökével, Nemeskürty Istvánnal készített interjúból: „Föltett szándékom, hogy kiirtsam a pornográfiát a képernyőről. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nézetem szerint az egészséges erotikának nincs helye a képernyőn. De ami pornográfiaként imitt-amott megjelenik a képernyőn, az bűn. Az ifjúság lélekmérgezése.”

Dr. Lux Elvira pszichológus is azt kérdezi, vajon miért hiszik az emberek, hogy a szabadság korrelációban van a szabadossággal.
- Emlékszem, amikor 1956-ban rövid ideig a kézi vezérléstől megszabadult újságok rossz papíron, rossz nyomdai minőségben megjelentek, azonnal feltűntek bennük meztelen nők képei. A női test valamiképpen a szabadságélménnyel összefüggésben. Ez abban a szituációban, hangulatban nagyon furcsán hatott. A napokban viszont láttam egy nyolcéves gyereket az aluljáróban, aki kiteregetett pornó-kiadványokat árult. Ma meg sem kell venni az újságot, akárki kedvére kicsodálkozhatja magát a standoknál. A pornónak a hosszú tiltás után konjunktúrája van. Ha az igény kiürül, elveszti érdekességét. Ám addig óvakodni kell a szertelenségtől a sajtóban is; valamiféle mederbe kell terelni az érdeklődést, akár a művelődési és az egészségügyi kormányzat közreműködésével.
Kádár Márta
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek