Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. november 22.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
1990. december
Sportlapok – (vég?)veszélyben
Daragó Ágnes írása
2007. január 15. hétfő, 10:57
Felmondólevelet kapott áprilisban öt sportlap huszonhat dolgozója az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalattól. Ezzel egyidejűleg a kiadó május 31-ig vállalta a lapok - Képes Sport, Sakkélet, Turista Magazin, Sportorvosi Szemle, Sportvezető - megjelentetését. A Magyar Sajtó írása 1990-ből.
Több mint másfél éve húzódik - ilyen-olyan okok miatt - az új szerződés megkötése. Alapgazda - az Országos Sporthivatal - részvénytársaság szervezésébe kezdett, amelyben az ILKV is benne lett volna. A sportlapok kiadásának költségeit hosszú ideje a Népsport nyeresége fedezte. Ez év márciusában, meglehetős visszhangot keltve, a Népsport kivált, átalakult, önállósodott - még lapeltulajdonítási akcióként is emlegették - a lényeg, melynek következtében az események meglódultak, ettől az időponttói kezdve megszűnt a keresztfinanszírozás lehetősége.

Halogató magatartás

A kiadó pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé, hogy veszteséges lapokat megjelentessen, kényszerhelyzetben tette meg azt a lépést, amelynek végeredménye a felmondólevelek elküldése és a nyomda felmondása volt. A lapok sorsáról érdemi gondoskodás, valamint az év első hónapjaiban jelentkező, milliókra rúgó veszteség kiegyenlítése nem történt meg. Dióhéjban ennyi a történet.

- Mi vezetett a felmondólevelek elküldéséhez?
- Nem láttunk más megoldást - mondja Király G. István, az ILKV igazgatója - annak érdekében, hogy végre történjen valami. De azért azt kell mondanom, hogy míg erre sor került, előzőleg sok minden történt. Tudni kell, évek óta gondot okozott a sportlapok kiadása, mert a Népsport nyeresége is éppencsak fedezte a többi lap költségeit. Többször kértük a lapgazdát, hogy oldjuk meg a helyzetet, de, sajnálatos módon, halogató magatartást tapasztaltunk. A vállalat nem állami dotációból él, nyereséget kell termelnie. A sportlapok - durván számolva is - minden hónapban 2,5 millió forintba kerülnek. Ma már csak valódi szerződéses alapon lehet lapokat kiadni. Felajánlottuk, hogy a kiadói szakmunkát vállaljuk, a lapgazda pedig a jövőben közvetlenül fizessen, többek között a nyomdának is.

- A bevételem hiányzik az ILKV-nak?
- A sportlapok összességében akkor is ráfizetésesek voltak, amikor a Népsport is a mi kiadásunkban jelent meg. Véleményem szerint, külön-külön kellene a lapok sorsáról gondoskodni. Feltételezem, hogy a Sportorvosi Szemle kiadásának költségeihez az Népjóléti Minisztérium is hozzájárulna, de más forrást is lehetne találni. Vagy például a Sakkélet megjelentetésében a Sakkszövetség bizonyára tud segítséget nyújtani. Szponzorokat kell keresni, tudomásom szerint már történtek is lépések ez irányba. Meg kell említenem a Turista Magazint is, amelynek érdekében a Természetbarát Szövetség főtitkárával már beszéltünk. Javasoltuk, hogy vegyék saját kiadásba a lapot. Százezer turistát tartanak nyilván, képtelenség, hogy mindössze kilencezer Turista Magazint lehet eladni. Tudom, más gond is van a lappal, de ezzel most nem akarok foglalkozni. Mint ahogy szakmai kérdésekbe nem akarok belemenni a Képes Sport esetében sem, de tény, hogy a fő gond ez a lap. A sportlapok kiadásához, főleg képes hetilaphoz, feltétlenül forgótőkére lenne szükség, ami nincs. Nem elképzelhetetlen, hogy a Képes Sportnak is lehetne szponzort találni. Való igaz, hogy a terjesztés sem volt megfelelő, az év eleji áremelés is sújtotta a lapot, és nem tett jót a rubelelszámolás változása sem. A Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat nem vállalja az ellenszolgáltatást, a környező országokból mindössze annyi lapot vesznek tőlünk, amennyit mi veszünk. Vártuk a csodát Romániában is, sajnos nem következett be. Ahogy mondani szokás, a Képes Sport esetében mindez összejött; nem javult, hanem jelentősen romlott a helyzet. A Népsport kiválása pedig mintegy megpecsételte a lapok sorsát. Az ILKV a bevételektől elesik, a veszteség pedig marad - ez végső soron összeroppanthatná a vállalatot, ezt nem vállalhatjuk.

- Miért akkora a veszteség?
- Az Országos Sporthivatal vagy áldoz vagy megszűnnek a lapok.

- Mi lesz a sportlapok sorsa?
- A lapokra szükség van - feleli dr. Molnár István, az OSH tájékoztatásért felelős főosztály vezetője -, s mindent elkövetünk annak érdekében, hogy megjelenésük biztosítva legyen. Többszöri kérésünk ellenére soha sem kaptunk pontos információt a kiadótól, sajnálatos módon ma sem tudjuk pontosan, hogy melyik lap mennyibe kerül, s a veszteség miért akkora, amekkora. Mint ahogy azt sem tudtuk soha, hogy hány millió volt évente a tiszta nyereség. Mióta a gondok jelentkeztek, többféle lehetőség is felmerült, most még csak rögtönözhetnék, sok minden lehetséges a jövőben. A szervezés folyamatban volt már akkor is, amikor a Népsport miatt új helyzet alakult ki. Az Országos Sporthivatal nem akar lapgazdai szerepkörben tetszelegni, de a lapok sorsáért felelősséggel tartozik. Lehetséges, hogy lapstruktúra változás lesz, de rövidesen minden kérdésnek el kell dőlnie. Nyilvánvaló, hogy részvénytársaság indításához jelentős tőke kell, úgy tűnhet: lassúbb lett az ügy rendezése, de nem állt le. Alapoknál dolgozóknak garantáljuk, hogy foglalkoztatásukról, következésképpen a lapok fennmaradásáról gondoskodunk.

- Mi a helyzet a nyomdával?
- A nyomdával már felvettük a kapcsolatot, ez nem tűrt halasztást, kértük, hogy kapacitásukat illetően számítsanak a lapokra, hamarosan - napokon belül - megkötjük a szerződést. Változatlanul tárgyalunk még az ILKV-val is.

- Lehet, hogy továbbra is az ILKV lesz a kiadó?
- Olyan felállásban, mint eddig, biztosan nem. Részletes költségkimutatást kértünk, hogy megfelelő tárgyalási alapunk legyen. A felmondással kapcsolatos eljárást pedig nem akarom minősíteni. Tehát az ILKV-val is és más kiadókkal is tárgyalunk, de az is lehet, hogy létrehozunk a sportlapok érdekében egy egészen új szervezetet. S ami még a történethez okvetlenül hozzátartozik: a Népsporttal, azaz immár a Nemzeti Népsporttal pedig pereskedni fogunk, ez a meccs ugyanis még nincs lejátszva.

- Amit elöljáróban el akarok mondani - fogadott Pintér István, a Képes Sport főszerkesztője -: én nem a saját székemért küzdök. A Képes Sport sorsát és a saját sorsomat szét tudom választani. Az ígéret szerint a munkatársak elhelyezéséről gondoskodik az OSH. De - s ezt tudni kell - én itt több kollektívát felépítettem, ezekből a kollektívákból több alkalommal a javát kivették. A helyzet most is hasonló, a javát most is el akarják csábítani. Nem nehéz ezt elérni: az alacsony példányszám miatt kevés az olvasó, máris jelentkezik a sikerélmény hiánya, a kevés pénz, a rossz utazási lehetőségek, de még sorolhatnám. A szerkesztőség nagyobb fele el tud helyezkedni, a gyenge emberek valóban nehezen, de tulajdonképpen azokat el is tanácsolnám a pályáról. Nem szabad összekeverni a dolgokat. Az egyik törekvés az, hogy a szakmai színvonalat megőrizzük, a másik pedig az, hogy ne legyenek munkanélküli újságírók. Egy rossz lépéssel azonban eljuthatunk oda, hogy munkanélküli újságíróknak nyilvánítjuk azokat, akiknek nem szabadna újságírónak lenniük! A sportújságírás terén, sajnos, nagyon kevés az igazán rátermett, használhatóember.

Felmondó levelek

Elkanyarodtam az alapkérdéstől: a Képes Sport helyzete. A lapot 1939-ben alapították. Ez alatt a több mint ötven év alatt a Képes Sport két időszakban nem jelent meg: 1944. december közepétől 1946. júniusáig, amikor az ország romokban hevert, továbbá 1948 második felétől 1954-ig, amikor Rákosiék minimálisra redukálták a sajtót, úgy egyszenűbbé vált a közvetlen irányítás. Következésképpen, ha Magyarországon nem lesz Képes Sport, akkor úgy érzem, vagy a ’45-ös romok között élünk vagy a Rákosi-korszakban. Tudniillik a világon mindenütt vannak képes sportlapok, ezért tartom kötelességemnek, hogy harcoljak a fennmaradásáért. Mielőtt a mára kialakult helyzetet részletezném, kissé vissza kell kanyarodni az időben. Ezt a lapot 1966-ban a KISZ kiadója vette á. Akkor is veszteséges volt, de azért növekedett a példányszám, így - arányosan a példányszámmal együtt - növekedett a deficit is. 1986-ra megközelítettük a százezer példányt, akár meg is haladhattuk volna. Kétségtelen, ha százezer fölött jelenünk meg, akkor az ILKV tönkre megy. Így aztán a példányszámot mesterségesen szorították vissza. Tavaly még 47 ezer volt a megjelenésünk - a lapversenyben -, miközben egyetlen rádióreklám sem hangzott el. Idén közel duplájára emelkedett a lap ára, ilyenkor költeni kell a reklámra, de mi idén sem hallathattunk magunkról.

- Milyen előzmények után kapták meg a felmondó leveleket?
- Minden konkrét előzetes tárgyalás nélkül megjelent a szerkesztőségben az ILKV két dolgozója, kezükben a felmondó levelekkel. A lélekjelenlétem következtében elértem, hogy botrány nélkül távoztak, s a leveleket akkor nem adták át. Elhívtuk az OSH főosztályvezetőjét, aki igyekezett megnyugtatni az embereket, s megígérte, hogy megmentik a lapot. Igen ám, de ha a folyamatosság megtörik, akkor nehéz talpra állni, különösen nehéz bebizonyítani - pedig ez a célunk! -, hogy ezt a lapot lehet nyereségesen is készíteni.

- Vannak ehhez számítások?
- Természetesen. Idáig ebben az ügyben semmit nem tehettünk. A világon mindenütt hoznak a lapok, nálunk nem. Egészen biztos vagyok abban, hogy nyereségessé lehet tenni a Képes Sportot. Ebben a pillanatban azonban a létünk fenyegetett, de a gondok már korábban jelentkeztek. Még tavaly, minisztériumi értekezleten elhangzott, idézem: ,,Az OSH-nak lépnie kell annak érdekében, hogy laptulajdonosi jogait érvényesíthesse. Megtörtént a lapkészítés, kiadás szervezeti rendszerének és gazdálkodásának átfogó vizsgálata. A helyzetértékelés egyértelműen bebizonyította, hogy az OSH-Iapok kiadása a jelenlegi szisztémában kizárólag a kiadó érdekeit szolgálja, akadálya a sportlapok technikai fejlesztésének, a rugalmas struktúraváltásnak, az új megjelenési formák bevezetésének, a szerkesztőségi érdekeltség megteremtésének, alaptulajdonosi feladatok teljesítésének, s legfőképpen annak, hogy a sportlapok nyereségéből a sportszervezeteken keresztül a sport is részesüljék. Noha a kiadónál jelentkező nagykalap elmélet alkalmazása miatt kielégítő költség- és eredményelemzést nem
lehetett elvégezni, egyértelműn megállapítható, hogy a részben már elavult lapstruktúra, a korszerűtlen kiadói szervezet felesleges áttételei és terhei, továbbá a jelentős költségnövekedés ellenére a sportlapok minden évben jelentős, mintegy 20 millió forint tiszta nyereséget hoztak. A Népsport nyeresége egyértelműn ellensúlyozza a Képes Sport, a Sakkélet, a Sportvezető, a Turista Magazin számos, részben megszüntethető okból keletkező kiadási veszteségeit. Ennek felismerése után indokolt a régi, rugalmatlan konstrukció felszámolása, és olyan rendszer kialakítása, amely az információs közlés, alapkiadás folyamatos biztosítása mellett megszünteti az érdekellentéteket, valamint az indokolatlan veszteségeket és megfelelő helyeken biztosítja a döntési érdekönállóságot." Tehát voltak elképzelések, de nem valósultak meg. Az OSH-nak a kialakult helyzetben kétségtelenül jelentős a felelőssége, de gyakorlatilag az ott tevékenykedők nem hibáztathatók. Tudom, hogy kudarcot éltek át, éppen az erőviszonyok miatt.

- A nyomdát a kiadó júniustói felmondta. Mi várható?
- Az OSH levelet írt a nyomdának, amely tartalmazza, hogy szándékában áll a kiadóval meghosszabbítani a szerződést, tehát nyomda-szempontból nem szakadt meg a folyamatosság.

- Hogyan tekint a jövő elé?
- Véleményem szerint ezt a lapot teljesen meg tudjuk újítani. A kommunikációs környezet megváltozott, következésképpen nekünk is másfajta újságot kell csinálni. Égetően szükségünk van először is a menedzselésre. Enélkül ma már nem lehet lapot megjelentetni. S amit még feltétlenül el kell mondanom: a Képes Sport nemzeti missziót töltött be. A szomszédos országok magyarsága igényli. Tízezer lap ment még 1988-ban is a Szovjetunióba, több ezer Romániába, szintén jelentős mennyiség Csehszlovákiába. Később a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat már nem törődött a lap sorsával, egész egyszenűen hagyták veszni ezt a kapcsolatot. Bármilyen furcsán hangzik, az anyanyelvi kultúra ápolásának a sportlap az egyik leghatékonyabb eszköze. 1987 karácsonyán indítottunk egy pályázatot, a megjelenéstől számított négy nap múlva megérkezett az első megfejtés Kárpátaljáról. Rengeteg olvasónk volt a tengeren túl is, ma már nem tudom, mennyire csökkentek ezek a számok, de lehet, hogy jelentősen.

Kell egy menedzser!

- Mit gondol, mi lesz egy hónap múlva?
- Bizakodó vagyok, remélem, hogy a Képes Sport továbbra is megjelenik, valahogy megoldódik a helyzetünk. S amint lesz egy fix pontunk, kezdjék az átszervezést. Vannak elképzeléseink, de - mint már mondtam - kell egy menedzser, s szerintem napok alatt nyélbe lehet ütni a továbblépést. Igyekszem tartani a lelket kollégáimban, a magam sorsát meg, ha szükséges, meg tudom oldani. Felelősséget érzek az emberekért, de ebben a helyzetben minden tekintetben megfosztanak attól a lehetőségtől, hogy ennek a felelősségnek megfeleljek. S amikor harcolok, sokak szemében esetleg úgy tűnik, magamért harcolok. Pedig nekem a lap a fontos, és ugyanakkor a kollektíva sorsa is. Mindenesetre, nagyon szégyelleném, ha az én működésem alatt szűnne meg a Képes Sport. Bízom benne, hogy sem most, sem a jövőben erre nem kerül sor.
Daragó Ágnes
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek