Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. november 22.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
1982. június
Masa.Retró: Újság a képernyőn
2007. május 14. hétfő, 16:11
Kísérleti szerkesztőségben tesztelte a képernyőújság, azaz a teletext működését a nyolcvanas évek elején a Magyar Távirati Iroda. Az akkori tapasztalatok szerint a képernyőújság megjelenésével nem csökken, hanem nő a napi és hetilapok példányszáma – írja Ágoston László a Magyar Sajtó 1982. júniusi számában.
A szocialista tájékoztatáspolitika a hitelesség elsődlegessége mellett elemi követelményének tekinti a gyorsaságot is. A napi sajtó megoldotta a tájékoztatás naprakészségét, a televízió a láttatás naprakészségét, a rádió az órárakészségét – a képernyőújság megoldhatja az informálás percrekészségét.

Ez azonban nem egyetlen előnye. A képernyőújság másik sajátossága, hogy az állampolgár, a hírfogyasztó maga dönti el a tájékozódás témáját, idejét, terjedelmét, tempóját. Segítségével milliók jutnak egyszerűen és könnyen lényegretörő, gyakran csak igen hosszadalmas utánjárással megszerezhető információkhoz. Ennek bizonyítására illusztrációként közlünk egy, az MTI kísérleti szerkesztőségében a Központi Statisztikai Hivatallal közösen készített táblázatot.



A képernyőújság – gyakorlatilag – térben és időben egyaránt kiiktatja az esemény és a hír befogadója közötti korábbi hosszadalmas technikai, kézbesítési utat.

Gyorsasága, a nyomtatott és az elektronikus sajtótól eltérő struktúrája, a személyre szóló információszolgáltatás korlátlan lehetősége tovább mélyítheti tájékoztatási rendszerünk demokratizmusát, hatékony eszközévé válhat a korszerű gazdasági vezetésnek. A világgazdaság, a nemzetközi pénzügyi élet legfrissebb híreit eredményesen hasznosíthatják a termelő és kereskedelmi vállalatok; a közlekedési előrejelzéseket a szállító szervezetek; az időjárási, növényvédelmi prognózisokat a mezőgazdaság; az egészségügyi, a színházi, kulturális, főzési információkat az állampolgárok százezrei.

Ha a képernyőújság helyét keressük a tájékoztatási rendszerben – nem konkurense, hanem kiegészítője, ösztönzője, népszerűsítője, fegyvertársa a nyomtatott és az elektronikus sajtónak; a rádiónak, televíziónak. Nem más eszközök munkájának átvétele a feladata, hanem a tömegtájékoztatásban jelentkező – formájában, jellegében, tartalmában egyaránt – új igények minél hatékonyabb kielégítése, sok esetben a figyelemfelhívás.

Az első nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a képernyőújság megjelenésével nem csökken, hanem nő a napi és hetilapok példányszáma, olvasottsága.

A képernyőújság alapvetően híreszköz. Vonalas (Kábeles) formája pedig jellegzetes információs média. Közölt adatainak, tényhíreinek helyes értelmezése az eddiginél is jobban igényli majd a napi- és hetilapok, valamint a tévé és a rádió színvonalas összefoglalóit, elemzéseit, háttéranyagait, az összefüggések mélyebb bemutatását, a tények, érvek jó rendszerezését.

A képernyőújság gyorsan, tömören és természetesen folyamatosan az eseményről szól, a történések hátterét a jövőben is a rádió, a televízió és a nyomtatott sajtó tudja átfogóan bemutatni.

A képernyőújság műszaki lényege

A legáltalánosabb értelemben a képernyőn szöveg vagy grafikus információ megjelentetése.

A megjelenítésre szánt információ továbbítása televízió-adóhálózat vagy telefonhálózat útján történik. Ennek megfelelően a szolgáltatást sugározottnak vagy interaktívnak (párbeszédesnek) mondjuk. A sugárzott rendszer elnevezése az egyes országokban más és más (leggyakoribb elnevezések: teletext, ceefax).

Egy tévé-kép elvben 625 sorra – vízszintes vonalra – van bontva. Ebből a 625 sorból néhány azonban nem tartalmaz képet. A képek elválasztására, a kép szinkronizálására és egyéb célra használják.

Az üres, szabad sorok hasznosítását kezdték el szöveges információk továbbítására – ez valójában a teletext rendszer. A tv-adással párhuzamosan kisugárzott teletext jelet a színes tévévevőben épített úgynevezett dekódoló áramkör alakítja vissza írott szöveggé vagy ábrává. Az ilyen vevőkhöz tartozó infrasugárral működő távvezérlővel lehet az oldalakat lapozni. A tévéképernyő 25 sort és soronként 40 betűt tartalmazhat. Az a célszerű, ha egy hír hosszúsága nem haladja meg a 3-4 gépelt sort. A képernyőújság szövege alatt a tv-műsor adásidején folyamatosan tovább megy a műsor, így az megszakítás nélkül figyelemmel kísérhető.

A másik, az úgynevezett interaktív rendszerrel (elterjedt elnevezések: Wiewdata, Prestel, Bildschirmtext) számítógépben tárolt információt telefonvonalon keresztül lehet lekérni. A megjelenítésre itt is az előbbi dekóderrel kiegészített vevőkészülék szolgál, de a vevő és a telefonvonal közé egy illesztőt kell beiktatni; a lapozás ennél is távvezérlővel történik.

A két rendszerrel megjelenített oldalak ugyan látszatra teljes hasonlóságot mutatnak, de alapvető különbség az köztük, hogy amíg az interaktív (vonalas) rendszerrel akár több százezer oldalból lehet keresni, addig a teletext (sugárzott) rendszerrel továbbítható oldalak száma néhány száz. A másik különbség: a létesítés és az üzemeltetés költsége, ami viszont határozottan a teletext javára billenti a mérleget, mert az lényegesen olcsóbb.

Hol tartunk?

Az eddigi hazai kutató-fejlesztő munkák a szolgáltatás műszaki feltételeinek kidolgozására irányultak. Ennek kapcsán a Budapesti Műszaki Egyetem Híradástechnikai Elektronikai Intézete dicséretes munkával, rendkívül rövid idő alatt kialakította az információt szolgáltató jelforrást, és a képernyőújság vételére alkalmas előfizetői készülékeket. Ezen készülékek felhasználásával a Magyar Posta a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve sikeres adáskísérleteket végzett.

Ezek elsőrendű célja a postai TV-hálózat (modulháló és adó hálózat) vizsgálata volt a képernyőújság-információk átvitele szempontjából. Vagyis annak megítélése, hogy a postai TV-hálózat jelenlegi kiépítésében és műszaki jellemzőivel alkalmas-e az új információ megfelelő minőségű átvitelére, továbbítására.

További cél volt annak tisztázása, hogy az új információ átvitele nem okoz-e kép-hang áthallást az országban működő 2,8 millió vevőkészülékbe, különös tekintettel a tízéves vagy még annál is régebbi gépekre.

Az adáskísérletek szükségességét az is indokolta, hogy a KGST távközlési munkabizottsága felvette munkatervébe a szocialista országok számára megfelelő képernyőújság rendszer kiválasztását. Ezt a felelős nemzetközi munkát, mint témagazda, a Magyar Posta irányítja. Ezért a szerkesztett adás kísérleti jellegű kipróbálásával, a különböző műszaki megoldásokkal fokozott értékben foglalkozni kellett.

Az adáskísérletek tapasztalatainak összefoglalásaként megállapítható, hogy a hazai TV-adó és moduláló hálózat – néhány adón elvégzendő kisebb korrekció után – alkalmas a képernyőújság információ átvitelére anélkül, hogy a normál tv-műsort zavarná. Gyakorlatilag megoldott a vételre alkalmas készülékek hazai gyártása is. Az MTI kísérleti szerkesztősége ezeket a készülékeket sikerrel használja.

Mindez lehetővé és szükségessé is teszi a továbblépést a kísérleti jellegű képernyőújság-sugárzás megkezdését. Ehhez már percrekészen beérkező, ellenőrzött, tájékoztatáspolitikai elveinkkel összhangban álló, tényleges lakossági érdeklődést kielégítő, képernyőre szerkesztett információ kell. Tehát hazánkban is elérkezett a képernyőújság bemutatásának ideje.

Az első bemutatkozás

A Magyar Távirati Iroda a hazai és a nemzetközi hírforgalomban viselt felelősségénél fogva már a múlt év közepén létrehozta a hírügynökségi anyagok képernyőre szerkesztését gyakorló szervezetét. A kísérleti szerkesztés fontos bázisa, alapanyagszállítója az MTI belpolitikai részlegében dolgozó Közérdekű Hírszolgálati Szerkesztőség. Az MTI-ben folyó kísérleti hírszerkesztés fontos állomása volt a múlt évi Budapesti Nemzetközi Vásáron a Postával közösen szervezett bemutató, a tíz napon át tartó élő, egyenes adás. Megindításáról a közvéleményt a Hét és az Ablak című tévéműsorok sokoldalúan tájékoztatták. A kísérleti szolgálat, a BNV ideje alatt naponta délelőtt 10 órától este hétig tartó bemutató, egyértelmű szakmai és politikai sikert hozott. Tíz- és tízezrek érdeklődését keltette fel.

A bemutatkozás célja a képernyőújság hírszolgálatának hazai megismertetése, a médiához kapcsolódó új információs hálózat első részének kiépítése, valamint a szükséges technikai-szerkesztési ismeretek elsajátítása, gyakorlása volt.

Az adás nagymértékben bizonyította az új tájékoztatási eszköz létjogosultságát, a hírszolgálat szerepét, az illetékes tájékoztatási intézmények közötti alkotó együttműködés szükségességét és lehetőségeit, s nem utolsó sorban a hazai műszaki kísérletek eredményességét.

A BNV területén levő bemutatótermünkben több mint negyvenezer érdeklődő fordult meg, szerkesztőink, munkatársaink több ezer látogató kérdéseire válaszoltak. Ezek az eszmecserék lehetőséget adtak véleményük, az új tájékoztatási eszközzel kapcsolatos reagálásuk felmérésére. Általános volt az a vélemény, hogy korszerű információ-tartalom esetén a fekete-fehér készülékeket színesre cserélő családok közül igen sokan a képernyőújság vételére is alkalmas gépek mellett döntenek. Fontos számolnunk ezzel, mert a fekete-fehér készülékek színesre váltása hazánkban is napirenden van.

A BNV óta tovább gyakoroljuk a percrekész cserét, frissítést, tipográfiát. Ez ideig a kísérleti szerkesztőségben hatezer információt és grafikát szerkesztettünk képernyőre.

A kísérleti szerkesztési munkát a párt illetékes vezetői mellett bemutattuk a kormány tagjainak, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a SZOT, a Hazafias Népfront, számos egyetem vezetőinek, továbbá több mint kétszáz hírlapíró, illetve rádiós és tévés kollégának. Felkeresett bennünket sok európai ország közöttük a szomszédos szocialista államok - tanulmányi delegációja, ahol ugyancsak napirenden van a képernyőújság rendszerbe állítása.



A kísérletek során szerkesztő, grafikus, operátor és mérnök kollégáink ötszáz oldallal dolgoznak. A BNV ideje alatt kétszáz táblánk volt.

Magunk között el kell mondani azt is, hogy az MTI-n belül a kísérleti szerkesztőség stábját egyetlen fillér plusz költség nélkül, az egyes szerkesztőségekből kölcsönkapott lelkes munkatársakból alakítottuk ki.

Ma nemcsak kiváló gyorsírók, hírforgalmi szakemberek találhatók az MTI szerkesztőségeiben, hanem a képernyőújság szerkesztését, a terminálok kezelését jól értő szerkesztők, elektronikus grafikusok, operátorok is.

Mit közvetítünk?

Mit tartalmaz, milyen témákat fog át az MTI-ben szerkesztett kísérleti képernyőújság?

Több mint harminc táblán a belpolitika, a külpolitika, a világgazdaság, a sportélet híreit, a közérdekű információk keretében pedig a közutak helyzetét, Budapest, az egyes országrészek, a szomszéd országok, az európai fővárosok napi és várható időjárását, növényvédelmi, orvosmeteorológiai előrejelzést. az éjszakai ügyeletek jegyzékét, devizaárfolyamokat, segélyhívó telefonszámokat, napi piaci jelentéseket, vevőszolgálati közleményeket, a budapesti színházak, mozik műsorát, kirándulási tanácsadót, kiállítási körképet, a könyv- és a hanglemezpiac híreit, MÁV, MALÉV, Volán tájékoztatót, főzési tanácsadót stb.

A kísérleti szerkesztőségben végzett munka valamennyiünk számára fontos tapasztalattal szolgál. Máris mutatkozik a 25, negyven betűs sorból álló képernyő szerkesztésénél a tömörítő képesség, a tipográfia, a színválasztás teljesen újszerű nagy jelentősége. És a képernyőszerkesztéssel azonos intenzitású, kemény munka a percrekész információk beáramlásának és ellenőrzésének biztosítása. A képernyőújság szerkesztés a másodperccel versenyző, nagy figyelmet igénylő, sajátos újságírói munka.

Mi, akik a Naphegyen ennek a kísérletnek a részesei vagyunk és jól ismerjük munkánk gondjait, gyengéit – jóleső érzéssel hallgatjuk a hozzánk látogató neves külföldi hírügynökségi szakemberek megjegyzéseit, akik nem hiszik el, hogy a bemutatott táblákat nem hat-nyolc éve együtt dolgozó, tapasztalt, rutinos gárda készíti. Természetesen mindez nem csupán a saját érdemünk. Hogy a magyar képernyőújság viszonylag gyorsan bemutatkozhatott, abban része van mindazoknak a szerveknek, intézményeknek – Televízió, Posta, Rádió, Egyetem, OMFB, Orion, Videoton stb. – amelyek felismerve a média kimagasló tájékoztatáspolitikai jelentőségét intenzív munkát végeztek mielőbbi hazai meghonosítása érdekében.

A képernyőújság műfajról bizonyára lehet még vitatkozni. A mi tapasztalatunk – a nemzetközi megítéléssel összhangban – az, hogy a képernyőújság, önálló, szuverén újság, amely nem papíron, hanem a képernyőn jelenik meg. Elektronikus hírlap. Hazánkban is napjaink realitása.
Adalék
Alábbiakban ismertetjük a képernyőújság elterjedésének helyzetét
Alapvetően az angol fejlesztési rendszert vették át és az terjed el mind jobban. Európa több országában rövid idő alatt túljutottak a kísérleti időszakon. Kifejlesztésében, hír-hátterének műfajának, szerkesztési elveinek kialakításában mindenütt kulcsszerepet töltöttek be a hírügynökségek. Szervezeti hovatartozásuk, jogállásuk az egyes országok társadalmi-politikai viszonyaitól, a tájékoztatás struktúrájától függően igen eltérő. Van ahol külön önálló vállalat, másutt a televízió, a posta, a rádió, a lapkiadók szövetsége, vagy ezeknek kombinációja üzemelteti a hírügynökségekkel történő igen szoros együttműködésben. A képernyőújság fő mondanivalója, lényege, értelme és lelke ugyanis mindenütt a hírszolgálat által biztosított információ.
Angliában a BBC 1972-ben adott hírt a Ceefax sikeres fejlesztésérő1, röviddel azután az Independent TV (ITV) és a Kereskedelmi TV-hálózat is hasonló eredményrő1 számolt be: kifejlesztette az Oracie-t. Az Oracie 1976 óta nyilvános szolgáltatás, 400 oldallal. A Ceefax szintén nyilvános szolgáltatás, 1978 óta; tartalma ugyancsak 400 oldal.
Ausztriában 1979-ben kezdődött a Teletext elnevezésű nyilvános szolgáltatás. Az osztrák hírügynökség (APA) az Osztrák Újságírók Szövetségének megbízásából 20 oldalon készített aktuális kül- és belföldi jelentéseket. További 20 oldalon ügyfél-szolgálatot vezetett be: folyamatos tájékoztatást nyújt az időjárásról, közlekedési helyzetrő1, hóviszonyokról, tavak vízhőmérsékletérő1, valuta, deviza- és tőzsde-árfolyamokról. szakácsreceptekrő1; megintcsak továbbá 20 oldalt a rádió és televízió napi és másnapi műsora ismertetésének szentelnek. A Teletext szerkesztőség ezen kívül egy nagy nézettségű latin nyelvtanfolyamot is indított. Végül is jelenleg 200 oldalon sugároz információt a rendszer. Ma megközelítően 200 000 teletext-adás vételére alkalmas tv-készülék üzemel Ausztriában.
A múlt év júniusában az angol BBC és az osztrák ORF kísérletet végzett annak tisztázására, vagy az európai országok között van-e műszaki lehetőség (és igény) képernyő-szöveg-kapcsolatra. A Ceefax rendszeren közvetítették az osztrák Teletext adásait.
Belgium a holland és a francia rendszerekkel együttműködve végzi a kísérleteket.
Dániában a kormány, a posta. a sajtó, a felhasználók és a gyártók bevonásával folyik az előkészítés.
Finnországban Text-TV elnevezéssel 1979 óta folynak a kísérletek.
Franciaországban a fejlesztés első fázisa az Antiope videotex rendszer volt, amely a Didon adat-továbbító rendszerbő1 fejlődött ki. A Didon-t először 1976 szeptemberében alkalmazták és az első teljes kísérleti adásra 1977 májusában került sor. Tőzsdehíreket továbbítottak rajta. A rendszer 1978 óta üzemel, 400 oldalon.
Görögországban egy athéni lapkonszern kezdte meg a képernyőújság rendszerének kiépítését.
Az NSZK-ban a TV-társaságok 70 oldalas hírszolgáltatása Videotext (t-vell) elnevezéssel 1980 óta üzem el. Ez a brit Teletext rendszernek felel meg. Az adást az első, a második, valamint néhány harmadik műsorban naponta 16 órától az adás végéig sugározzák, 100 000 előfizetője van.
Svájcban negyvenezer háztartásban van már képernyőújság. Tanulságos ezzel a rendszerrel részletesebben is megismerkedni: A képernyőújság anyagát két szerkesztőcsoport önállóan készíti. Ezek ötven-ötven százalékos arányban gondoskodnak a híranyagokról. Az egyik stáb 7, a másik 10 fővel dolgozik. Déli 12 órától műsorzárásig adják a legfrissebb információkat. Összesen 62 oldallal dolgoznak. Az egyik szerkesztőség adja a sporthíreket, időjárást, lavinaveszélyt, piaci információkat, ételrecepteket, tévé és rádióelőzeteseket, rövid kulturális történeteket; a másik pedig a bel- és külpolitikai, valamint a gazdasági élet híreit a börzeinformációkat, telefoninterjúkat és a sajtóelőzeteseket.
Kanadában a Teletext szolgáltatás 1979-ben indult. Oktatási programokat és egyéb információkat is tartalmaz.
Az Egyesült Államokban Infocast elektronikus újság üzemel, az Antiope és a Ceefax technikát is átvették.
Az angol rendszerrel versengő francia rendszer (Antiope) még kísérleti jellegű. Itt is, mint az angol rendszernél a televíziós jel szabad sorait használják, amikor pedig tévéprogram továbbítás nincs, a teljes csatornát veszik igénybe információ továbbítására.
Ágoston László
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek