Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. november 22.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
2003. április
„Televíziót kell építenem”
2007. július 19. csütörtök, 13:58
Kereszty Gábor öt évig irányította a tv2-t, ám augusztustól Várdy Zoltán veszi át a helyét. Hogyan vélekedett Kereszty a műsorokról, a nézettségről, a konkurenciáról évekkel ezelőtt? A Magyar Sajtó interjúja 2003-ból.
Lassan egy éve irányítja vezérigazgatóként a tv2-t. Mint mondja, a nézettségi mutatók talán alacsonyabbak vártnál, de a nézettség, mint a szerencse, forgandó. Beszélgetésünk során határozottan cáfolta a tv2 pénzügyi gondjairól, eladásáról időről időre felröppenő híreket, s mint kiderült, a műsorokat ért kritikákat is felkészülten fogadja.

– Korábban producerként, szerkesztőként, sőt külföldi tudósítóként is dolgozott. Mikor végzett utoljára újságírói munkát?
– A kinevezésem előtti három évben lényegében Sváby Andrással építgettem közös produkciós irodánkat, így konkrét újságírói munkát már nem nagyon végeztem. A cég szervezése, a munkatársak irányítása volt a feladatom. Nem emlékszem, mikor végeztem utoljára valódi újságírói munkát, pedig a Napló indulása idején nagyon sok riportot készítettem, sőt a Naplót és a Tényeket is szerkesztettem.

– Külpolitikával is foglalkozott, mostanában nem bizsereg a tenyere?
– De. Van egy operatőr barátom, Varga Gábor, akivel korábban sokat dolgoztam, és most az Interaktívnál dolgozik, neki szoktam mondogatni, hogy ha lesz egy kis időm, elmegyünk forgatni.

– Hová?
– A témától függ. De azért valljuk be, ez hiú ábránd, mert egy vezérigazgatónak nem sok ideje van riportokat készíteni.

– Hogy lett az újságíróból vezérigazgató? Van valami különleges végzettsége?
– Egyrészt ez nem iskolafüggő – bár Amerikában elvégeztem egy médiamenedzseri kurzust –, másrészt korábban sokat foglalkoztam a média nem újságírói részével, a kreatívval, a menedzseléssel. Meg hát a tapasztalat. Egy kis produceri irodánál ugyanazok az alapok, mint egy nagy médiavállalkozásnál. Ismereteim szerint ilyen pozíciókba két irányból érkeznek a vezetők: a pénzügyi szférából – és akkor általában maguk mellé vesznek egy kreatív tévés agyat – vagy az újságírás területéről. Ez utóbbiak – ahogy magam is – egy pénzügyi szakemberrel dolgoznak szorosan együtt.

– Ezt értem, de kinek jutott eszébe, hogy Ön legyen a vezérigazgató?
– Lehetett hallani, hogy vezérigazgatót keresnek a cég élére, körülbelül az is tudható volt, hogy kik jöttek szóba. Aztán az egyik nap engem is felhívott az SBS vezérigazgatója, hogy beszélni szeretne velem. Azt ajánlotta, hogy a leendő vezérigazgató mellett legyek kreatív igazgató, aki a tévét összerakja, gondozza a tartalmi részt. Sokat gondolkodtam, beszélgettem Svábyval is, mert nyilvánvaló volt, hogy ha vállalom, az Interaktívból ki kell szállnom. Végül azt mondtam, nagyon érdekelne a dolog, de nem akarom otthagyni a produceri irodát, ami részben a saját gyerekem. Tudomásul vette, de egy héttel később megjelent nálunk, és azt mondta, megveszi az Interaktívot – ma 80%-ban tulajdonosa az SBS –, és legyek én a tv2 vezérigazgatója. Erre nem lehetett nemet mondani.

– Mennyire állították kész helyzet elé, amikor átvette a cég irányítását?
– Kész dolgokat, de szabad kezet kaptam. Világos volt, hogy sok mindent át kell gyúrni, úgyhogy az első időszakban nagyon el kellett merülnöm a cég ügyeiben. Azt ugyanis mindenki tudta. hogy problémák vannak, amin az új vezetőnek változtatnia kell ahhoz, hogy a televíziónk úgy működjön, hogy az a mi és a tulajdonosaink elvárásainak megfeleljen. Nem volt könnyű időszak, mert közben már azon is agyalni kellett, hogy szeptembertől milyen legyen az új tv2.

– Lassan eltelt egy év. Mit mutat a tervek és az elért eredmények mérlege?
– Azokkal az emberekkel, akikkel ma is együtt dolgozunk, tavaly nagyjából másfél évre előre elterveztük, hogy mi mindent fogunk csinálni. Ez volt a stratégiaépítés ideje. Két dologról, a vállalatépítésről és televíziós programépítésről azonban külön-külön kell beszélnünk. A programépítésben következetesen haladunk előre, még ha esetenként nem is úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt előre elképzeltük. Március közepén a főműsoridős műsorsávban le vagyunk maradva az ellenféltől, míg másfél hónappal ezelőtt azt mondhattam volna, lazán verjük őket. A nézettség forgandó, most mi vagyunk alul, amit, bevallom, nem terveztem. Tavaly olyan műsortervet készítettünk, hogy az egyik sikerből fussunk bele a másikba, az egyik felépített műsor erősítse a másikat. Az őszi stratégiának úgynevezett lokomotív műsora a Big Brother volt, amelyre sok egyéb produkciót felépítettünk, amivel a tv2 új helyzetet volt képes teremteni a piacon. A ráépített produkciók a mai napig jót működnek, a lokomotív – a BB2 – viszont vesztett a lendületéből, és nem nyújtja a többi műsornak az elvárt tolóerőt. Miközben a BB koppintása a túloldalon jól működik, és a hozzá kapcsolódó szappanoperával együtt próbára tesz bennünket. Ettől függetlenül igyekszünk egy olyan csatornát építeni, amelyben kifejezetten hangsúlyosak a magyar produkciók. Szeptemberben váltottunk irányt, idő kell ahhoz, hogy beérjenek a termékeink. Tesszük a dolgunkat, és igazán most sem vagyunk rosszabb kedvűek, mert tudom, kimászunk a gödörből.

– Nekem úgy tűnik, mintha korábban a tv2 nem nagyon hagyott volna időt a műsorok megérésére.
– Van egy határ, amíg egy műsort életben kell hagyni, hogy megszokják, megtalálják. Mivel azonban a magyar médiapiacon két szereplő vív gladiátorharcot a megszerezhető reklámokért, Magyarországon alacsonyabb a toleranciaküszöb, mint Nyugat-Európában. Ha valamelyikünk veszít néhány százalékot a nézettségéből, az nem több szereplő között oszlik meg, hanem az egyetlen konkurenciánál duplán jelentkezik. Ráadásul ma Magyarországon a reklámozók volument vásárolnak, nem érdekli őket a nézői összetétel. Ebből a szempontból öt évvel a kereskedelmi tévék indulása után a magyar piac még mindig elég kezdetleges. Ezekből pedig az is következik, hogy csak rövid ideig várhatunk egy műsor beérésére.

– A kétszereplős piacról mondottakat akár úgy is érthetem, hogy a tv2-nek jó lenne egy nézettebb MTV?
– A többszereplős piac csak akkor jó, ha a működése jól szabályozott. Nonszensz, hogy egy közszolgálati tévét akkor tekintenek jól működőnek, ha a reklámpiacból minél nagyobb szeletet megszerez. Híve vagyok a több szereplős versenynek, de Magyarországon lassan három kereskedelmi televízió működik, csak éppen az egyiket közszolgálatinak hívják. Ez a piac persze akkor is másként működne, ha a lassan három éve változatlan méretű reklámtorta növekedne, mert akkor sokkal nagyobb lenne a játéktere a televízióknak, sőt új szereplők is megjelenhetnének.

– Visszatérve a tervekre: vállalatszervezés. Háromhavonta röppennek fel hírek a tv2 eladásáról, elutasított hitelkérelmekről.
– A vállalatszervezésnek nagyjából a végére értünk, totálisan átalakítottuk a céget. Az említett hírekre pedig csak azt mondhatom: nevetségesek. Ez a vállalat nincs nehéz helyzetben, a tavalyi évet is nyereséggel zárta, nincsenek készpénzgondjaink, a beszállítóknak rendesen fizetünk, nincsenek hátralékaink, bárkit megkérdezhet. Van azonban egy fontos különbség köztünk és a konkurencia között: míg ők komoly tőkeinvesztícióval indulhattak, addig a tv2 hitelből finanszírozta a startot. Zajlik ezeknek a hiteleknek a törlesztése, de szó sincs arról, hogy csőd fenyegetne. Az induláskor más kondíciókkal kaptunk hiteleket, mint amilyeneket most el lehet érni, s nekem vállalatvezetőként kutya kötelességem, hogy minél jobb pénzügyi konstrukciókat találjak. Vagyis ha mód van a hitelállomány átstrukturálására, akkor azt meg kell tenni. Az eladásról szóló hírek szintén röhejesek. Az SBS nem a tévét akarja eladni, csak a részvénycsomag egy részét, mivel törvény kötelezi, hogy magyar befektetőt vonjon a társaságba. Ettől azonban még az SBS fogja kontrollálni a tv2-t, hiszen a holland érdekeltségei után ez a legfontosabb médiabefektetése.

– Többször említette a konkurenciát. Tényleg ennyire öldöklő a verseny az RTL Klubbal?
– Szoros a küzdelem, és el kell ismerni, az RTL nagyon kemény és ügyes ellenfél. Ez azonban nem befolyásolhatja az emberi viszonyokat, hiszen dolgozik ott jó néhány olyan vezető, akivel ha nem is napi a kapcsolat, de azért jóban vagyunk, tudunk beszélgetni. Ráadásul olyanok is vannak az RTL-nél – például Kolosi Péter –, akikkel együtt dolgoztunk az Objektívben.

– Az elmúlt évben, főleg a valóságshow-k miatt, sokan támadták a kereskedelmi tévék minőségét. Ez mennyire viseli meg?
– Nekem egy televíziót kell építenem, amelyben ugyanúgy meg kell férnie a valóságshow-nak, mint egy Hajós András-műsornak. Az egyik műsor az egyik rétegnek tetszik, a másik a másiknak. Lehet, hogy bizonyos közönségréteg számára harmonikusabban kellene építeni a televíziót, de ez nem az a hely, ahol az ember mindenkinek meg akar – vagy meg tud – felelni. EI kell dönteni, hogy milyen tévét akarunk csinálni, megépítjük, aztán a néző meg eldönti, hogy nézi-e vagy sem. A kritikus meg azt ír, amit akar.

– Mégis, az elmúlt egy évben nem kellett sokat magyarázkodnia a műsorok miatt?
– Meg tudom magyarázni a bizonyítványunkat, mert mindent észérvek mentén próbálunk csinálni. Ezeket pedig bárkinek el tudom mondani. Fontos, hogy egy televízió nem nevel, hanem igényeket szolgál ki. A nézők igényeit. Márpedig a sokat szidott valóságshow-k nézettségei soha nem látott magasságokat értek el, ami azt mutatja, hogy a többség igényli. Ezért nem vonható felelősségre a televízió.

– Sokat néz tévét?
– Nem vagyok tévéőrült. de mivel ez a munkám, természetesen mindig megy a tévé. Sokszor még az autóban is. De van, amikor nem is nézem, csak hallgatom, vagy éppen kapcsolgatom, hogy képben legyek. Egyébként odahaza sincs hatalmas plazmatévém, csupán egyetlen nem túl nagy készülékünk van.

– Mennyit dolgozik?
– Általában reggel kilenctől este kilencig, de csak hétköznap. Mielőtt vezérigazgató lettem, szinte minden hétvégét végigdolgoztam, a kinevezésemkor viszont eldöntöttem, ilyen hétköznapok mellett a hétvége lehetőleg szabad legyen.

– Meddig lehet ezt csinálni?
– Volt, aki egy hónapot élt meg ilyen pozícióban, más 15 éve irányít tévét.

(Az interjú a Magyar Sajtó 2003/4. számában jelent meg.)
Bajnai Zsolt
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek