Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2017. november 22.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
1977. október
A MÚOSZ Választmányának irányelvei a reklám sajtóetikai értelmezésére
2005. november 15. kedd, 19:41
Az Újságírói Magatartás Szabályai (Etikai Kódex) előírja, hogy az újságíró hivatásának gyakorlása során köteles „az adatok, információk felvételekor és megírásakor anyagi és minden más egyéni érdektől mentesen, objektíven eljárni”. Másutt megfogalmazza, hogy a magatartási szabályok megsértését jelenti, ha az újságíró „burkolt reklámpropagandát fejt ki”. Meghatározza a szabályzat, mit kell ezen érteni: „Burkolt reklámpropagandát fejt ki az újságíró, ha valamely kereskedelmi forgalomban kapható terméket, illetve valamely szolgáltatást, vagy céget a tájékoztatás nyújtás és a hírközlés keretén túlmenően feldicsér” még akkor is, ha ez nem jár az újságíró számára anyagi vagy más előnyökkel.

A magatartási szabályzat e pontjának értelmezése a szerkesztőségi, újságírói gyakorlatban nem egységes. Ezért annak érdekében, hogy az Etikai Kódex e pontjának helyes értelmezésével és maradéktalan betartásával is óvjuk az újságírói hivatás tisztaságát, a következőket fogadjuk el irányadónak:

1. A magyar újságíróknak, a sajtó, a rádió, a televízió munkatársainak a szocializmus ügye iránti elkötelezettségéből következik, hogy hivatásuk gyakorlásával szolgálják a szocializmus építésének ügyét. Ennek érdekében, az adott sajtószerv feladatainak és rendeltetésének keretei között foglalkoznak a termelőmunka, az ipari szolgáltatások általános elvi kérdéseivel, ugyanúgy, mint mindennapi gyakorlatával.
E tevékenység közben elismerő vagy bíráló hangon, vagy csupán tényszerűen foglalkoznak bizonyos termékekkel, szolgáltatásokkal. Hasznosak minősül az ilyen újságírói tevékenység, ha mindenekelőtt a népgazdasági és a fogyasztói érdekek szem előtt tartásával, annak érvényesítése érdekében történik. Ezért nem tekinthető burkolt reklámnak és etikailag elítélendőnek, ha az újságíró
a) olyan új termék gyártásáról, kereskedelmi forgalomba hozataláról, vagy olyan új szolgáltatásról tájékoztatja a közvéleményt, amely egy már forgalomban levő terméknél vagy meglevő szolgáltatásnál célszerűbb, jobb, a folyamatosan változó fogyasztói igényeket jobban szolgálja, ésszerű keretek között bővíti a választékot, és a népgazdasági érdekekkel összhangban van;
b) olyan termékeket, árukat, szolgáltatásokat propagál, amelyek – a fenti pontban foglaltakon túl – a szocialista életmódnak megfelelő fogyasztói magatartásra ösztönzik a lakosságot;
c) fogyasztói, vásárlói érdekeket szem előtt tartó, népgazdaságilag hasznos vállalkozói, kereskedői kezdeményezéseket, új módszereket ismertet;
d) az ilyen célra rendszeresített rovatokban, a lakosság megfelelő orientálása érdekében, a fenti pontokkal összhangban egyes árucikkeket tárgyilagosan értékel, elemez akár úgy is, hogy feltünteti, mibe kerülnek és hol kaphatók;
e) a szerkesztőségek, műsorsugárzó intézmények által indított hasznos vetélkedők, pályázatok vonzóbbá tétele érdekében cégeknek, intézményeknek lehetővé teszi, hogy nyereménytárgyakat ajánljanak fel. Ez azonban csak a lap, a műsorsugárzó intézmény illetékes vezetőjének előzetes engedélyével történhet, továbbá nem szolgálhat alapul ahhoz, hogy a díjat felajánló vállalat, intézmény – nevének említésén túl – bármilyen külön reklámot, propagandát kapjon az újságírótól; szerkesztőségtől.

2. Burkolt reklámnak minősül és ezért etikailag elmarasztalandó az olyan újságírói, szerkesztői tevékenység, amely az 1. pontban foglalt feltételeket nem veszi figyelembe.
Ezen kívül etikai vétségnek minősül:
a) egyes termékek, áruk, szolgáltatások megalapozatlan feldicsérése, más hasonló rendeltetésű és értékű termékekkel és szolgáltatásokkal való negatív, indokolatlan szembeállítása, előnyben részesítése ;
b) valamelyik vállalat, szövetkezet, áruház, üzlet tevékenységének gyakori, ismétlődő ismertetése, publikációs előnyben részesítése azért, mert a vállalat vezetői, propagandistái sűrűbben és élelmesebben kínálnak információkat;
c) vállalati információk szelektálás nélküli, a népgazdaság érdekeit és a közvélemény érdeklődését meghaladó terjedelmű közzététele, feldicsérő és feltűnő tálalása. Különösen súlyos etikai vétség, ha az újságíró a nem minisztériumi, országos főhatósági információs forrásból nyert vagy tájékoztatóan hallott, a közellátással kapcsolatos előzetes bejelentéseket, ígéreteket megfontolás, ellenőrzés nélkül közzéteszi;
d) reklámízű betétek elhelyezése olyan riportokba, cikkekbe, interjúkba, amelyek egyes vállalatok, intézmények tevékenységének társadalmi, gazdaságpolitikai értékelésével foglalkoznak;
e) ipari, mezőgazdasági szabadalmak (és azok szerzőinek) üzletszerű, a népgazdasági érdekeken túlmenő, egyéni érdeket szolgáló propagálása;
f) fizetett reklám és propaganda szövegek, fotók közlése anélkül, hogy azokat világosan, azonnal felismerhető módon megkülönböztetné a közlés formája (X-jel, eltérő szedésmód, rovatcím, a publikálás jellegének bemondása, stb.).

3. Önmagában nem minősül etikai vétségnek, ha az újságíró – szerkesztői engedéllyel – reklám-szövegírói megbízást, reklám- vagy propagandista megbízatást vállal. Ezt a tevékenységet azonban szigorúan el kell választani újságírói munkakörétől. (Saját szerkesztőségében nem adhat le ilyen megbízásból eredő cikkeket, ezek elhelyezése érdekében nem érvényesítheti befolyását más szerkesztőségben vagy kollegáknál.)

4. A reklám itt tárgyalt etikai normái az újságírás gazdaságpolitikai területére vonatkoznak.

5.A fenti irányelvek nem tartalmaznak minden olyan sajtóetikai problémát, amely a reklámmal kapcsolatban a gyakorlati újságírói munkában felvetődhet. Az egyes, konkrétan nem körvonalazott esetekben ezért értelemszerűen az Etikai Kódex előírásait és az irányelvekben megfogalmazott normákat tekintjük meghatározónak.

Budapest, 1977. szeptember 21.
A MÚOSZ VÁLASZTMÁNYA
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek