Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2020. május 31.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Nemek a médiában: erőszak és természetes vágyak
2015. június 16. kedd, 17:15
A TV2 hibát követett el, amikor nem ismerte fel, hogy az Éden Hotel nemierőszak-jelenete „morálisan vállalhatatlan”. A csatorna saját műsoraiban hamarosan megjelennek az olyan nemi sztereotípiákat eloszlató jelenetek, mint a gyerekét a játszótérre vivő apuka képe – mondta el Yvonne Dederick a Női Érdek konferenciáján, amelyen Szőnyi Szilárd, a Heti Válasz újságírója kifejtette, egy idő után a nő sem csak anya lehet. A Női Érdek Hüpatia-díját idén Panyi Szabolcs, az Index újságírója nyerte el.
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség június 16-án Nők napirenden címmel rendezett konferenciát, amelyen a Hüpatia újságíró- és videós díjainak átadása mellett a résztvevők a nemek médiamegjelenítéséről, az Éden Hotel című műsorban bemutatott nemierőszak-kísérletről, a nők elleni erőszak médiaábrázolásáról beszéltek. Az eseményen bemutatták a Független Médiaközpont Nők egyéni pályán elnevezésű újságírói mentorprogramjának tapasztalatait is.


Szeleczki Rozália: Dzsenderológia

Genderszemüveg

Juhász Borbála, a Női Érdek elnökének és Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának vezetőjének köszöntője után Sáfrány Réka (Női Érdek) tartott bevezető előadást a nemek közti viszonyok médiamegjelenítéséről. Sáfrány ismertette a Nemzetközi Médiafigyelő Projektet, amely világszerte 1995, Magyarországon pedig 2005 óta, ötévente felmérést készít arról, milyen a nők aránya egyrészt az újságírók, másrészt a médiában nyilatkozó személyek között. Mint Sáfrány elmondta: a női híralanyok aránya 1995 és 2015 között kismértékben, 17-ről 25%-ra nőtt (a hazai arányszám még nem készült el, de itthon az előzetes becslések alapján nem lesz 25% az eredmény). Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a média kiegyensúlyozottabb lett, hiszen a nőket ma is legtöbbször sztereotip helyzetekben ábrázolják.

Hasonlóképpen nyilatkozott megnyitójában Weyer Balázs is, aki utalt arra, hogy bár egy neves brit lapnál „kilóra kimérve” érvényesül a nemek közti egyenlőség, azaz sikerült elérni, hogy ugyanannyi nő jelenjen meg a lapban, mint amennyi férfi, de amikor a kutatást leszűkítették a legfontosabb híreket szemléző címlapra, az arány jócskán eltolódott, hiszen ott a megszólalók négyötöde férfi volt. „Korántsem mindegy, hogy a nők gazdasági-politikai kérdésekben nyilatkoznak, vagy a kertészeti rovatban” – mondta Weyer. Márpedig a Sáfrány által bemutatott kutatás inkább az utóbbiról tanúskodik: 2010-ben Magyarországon a női híralanyok aránya kormányzásról szóló, gazdasági, jogi és társadalmi témájú cikkek esetében volt a legalacsonyabb.


Klopfstein-László Bálint: Tényleg a nők felelőssége?

Sáfrány kifejtette, hogy több nemzetközi (EU-s vagy az ENSZ által megfogalmazott) norma és irányelv is kimondja: a médiának feladata tenni az egyenlőségért, valamint a nők hátrányos megkülönböztetése, marginalizációja ellen. Hozzátette: a médiának ezzel szemben komoly szerepe van a patriarchális társadalom fenntartásában, és még ha ez nem is tudatos döntések eredménye, tudatos stratégiára van szükség a megváltoztatása érdekében. Ennek elméleti eszköze lehet az újságírók „genderszemüvege”, amelyen keresztül az újságíró megláthatja, máshogyan érinti-e az adott hír a férfiakat és a nőket, ellenőrizheti, hogy egy tudósítás kerüli-e a nemi sztereotípiákat vagy a szexista nyelvhasználatot. Sáfrány hozzátette, hogy az ilyesfajta önszabályozás roppant fontos eszköze a kiegyensúlyozottságnak, ugyanakkor szükség van a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés intézményes tilalmára, szankcionálására is.

„Sok ember kis hibái”

A „Nem-állapot: hogyan hat a média a nemek egyenlőségére?” című kerekasztal-beszélgetésen az Index gólyatábori nemi erőszakokról szóló cikksorozatáról volt szó és arról a TV2 Éden Hotel című műsorában leadott jelenetről, amelyben az egyik férfi játékos bántalmazta és közösülésre próbálta kényszeríteni női játékostársát.

Yvonne Dederick, a TV2 társtulajdonosa és vezérigazgató-helyettese az utóbbi esetről elmondta: mivel a csatornáról nap mint nap jelennek meg dehonesztáló hírek, ezekre a sajtóosztály mindig szinte azonnal válaszol, ezért nem is tudott a TV2 első közleményéről, amely letagadta, hogy bármiféle erőszakra került volna sor a műsorban. Dederick kifejtette: azt tartja az ügyben a leginkább aggasztónak, hogy a közlemény kiadása előtt legalább tíz ember – nők és férfiak is – látták az ominózus jelenetet, de egyikük sem ismerte fel, hogy „morálisan vállalhatatlan” dologról van szó, ráadásul később is rengeteg olyan nézői visszajelzés érkezett a csatornához, amelyek szerzői jelezték, nem értik, mi lenne a baj a jelenettel.


Kunyi Viktor: Egyenlőség? Lépj!

Az igazgató – aki kijelentette azt is: a csatorna hibát követett el, amikor nem ismerte fel azonnal a problémát – hozzátette: „egyszerű lett volna kirúgni egy-két embert, és a píár-céloknak meg is felelt volna, csakhogy sok ember kis hibáiról volt szó”. Így a csatorna vezetősége inkább úgy döntött, tréninget biztosít a munkatársak számára, amely befolyásolhatja az érintettek értékítéletét. Dederick elmondta azt is: felmerült, hogy levehetnék a csatorna műsoráról az Éden Hotelt, amely még hetekig új részekkel jelentkezett az erőszak után is, ám ez „a szerződések miatt nem lett volna megoldható, és a lojális nézőinktől is kaptunk volna érte”.

Réz Anna, az Éden Hotel ominózus jelenetét a médiában először felkapó Üvegplafon blog szerkesztője elmondta, hogy még a témára érzékeny blog szerzője is úgy hívta fel a szerkesztők figyelmét a videóra, hogy úgy fogalmazott: „szerintem ez problémás, de lehet, hogy csak én vagyok túlérzékeny”. „Az a gond, hogy már csak egyértelmű büntetőjogi kategóriák érvényesülése esetén kapjuk fel a fejünket, egy pusztán morális szempontból elítélendő ügy már át sem lépi az ingerküszöbünket” – vélte Réz Anna.

Szőnyi Szilárd, a Heti Válasz önmagát „prűd, konzervatív, keresztény” újságírónak nevező munkatársa megerősítette Réz Anna szavait: úgy vélte, az erőszak már csak „az utolsó csepp volt a pohárban”, mivel az Éden Hotelnek már az első perctől fogva fel kellett volna háborítania a nézőket, hiszen a szabály arra kényszeríti a nőket, hogy minden héten más férfi ágyában aludjanak, a később erőszakot elkövető játékos pedig azonnal úgy jellemezte magát, mint aki számára a nők belső értékei nem fontosak, csak az, hogy minél többet ágyba vigyen közülük – sorolta Szőnyi.


B. Szöllősi Szilvia: Esélyegyenlőség

A Heti Válasz újságírója azt is kifejtette, szerinte azért „nem ugyanarról van szó, ha a férfi berúg, hazamegy és megerőszakolja a feleségét, mintha ugyanez egy olyan nővel történik, aki a nyeremény reményében hajlandó minden héten más férfi ágyában aludni”. A moderátor Varró Szilvia, az X Kommunikációs Központ munkatársa, valamint Yvonne Dederick erre válaszul ugyanakkor leszögezték: „az erőszak akkor is erőszak, ha a lánynak még a bugyija is kilóg, mert senki nem érdemli meg, hogy megalázzák”. Réz Anna is csatlakozott: „senki nem hozhat olyan döntést, amiért valaki jogosan sérthetné meg a személyes integritását” – mondta. Sáfrány Réka felvetette a TV2 felelősségét is, mondván, aki jelentkezik egy hasonló játékra, okkal feltételezheti, hogy a szervező csatorna védelmet biztosít a számára.

„A gyerekek felnevelése után”

Panyi Szabolcs, az Index újságírója saját négyrészes, a különféle egyetemek gólyabáljain történt nők elleni erőszakról szóló cikksorozatának fogadtatásáról szólva elmondta: bár a szerkesztőség végig támogatta őt, a cikk elkészülte után „volt olyan liberális kolléga”, aki a randidrogokról szóló részeket „hamis drogellenes előítéletnek” nevezte, más pedig kifejtette, „nem túl hihető” az egyik cikk azon része, amelyben kiderül, hogy a megerőszakolt lány több barátnőjével is történt már hasonló eset.


Lőrinczi Gergely: Besorolás alatt

Yvonne Dederick a média felelősségéről és világképformáló hatásáról szólva kijelentette: a TV2 már dolgozik azon, hogy a sztereotípiákat eloszlató jelenetek jelenjenek meg a csatorna saját gyártású műsoraiban – például olyanok, amelyekben egy apuka viszi le a játszótérre a gyereket. Dederick elmondta, hogy a Jóban rosszban forgatókönyvíróival már elindultak az egyeztetések, de az már nem rajtuk áll, hogy „a hirdetők mikor gyártanak olyan reklámot, amelyben a férfi ujjong az új mosópor miatt”.

Szőnyi Szilárd szerint a változásra akkor van lehetőség, ha „mindkét oldal”, azaz a liberálisok és a konzervatívok is önkritikát gyakorolnak, és például a konzervatívok nemcsak az anyát látják a nőben, hanem elismerik, hogy „egy bizonyos idő, a gyerekek felnevelése után a nő is építhet karriert”, míg ezzel szemben a liberálisok sem vetik meg az anyaságot választó nőket, „főleg ma, amikor egyre kevesebb az anya és az egyben maradó család”. Réz Anna a felvetésre úgy reagált: a médiára jellemző, káros tendencia, hogy amikor érzékelik, hogy egy jelenség már nem annyira uralkodó, mint korábban („egyre kevesebb az anya”), akkor a sajtó elkezdi „megerősíteni az idejétmúlt, egyre kevesebb nő természetes vágyait kielégítő elvárásokat”. Réz Anna szerint a megoldás épp az lenne, ha a média „felmutatna sokféle, más és más értékeket magáénak valló embert, és nem sugallna sokakat boldogtalanná tévő elvárásokat”.


Rácz Áron: A Megosztás

Átadták a Hüpatia-díjakat
Az eseményen átadták a 2013-ban a nők és férfiak társadalmi egyenlőségéért a Női Érdek által alapított Hüpatia-díjat is, amelyet az ókori Alexandriai könyvtár szellemi műhelyében alkotó és oktató Hüpatiáról, a platonista filozófusról, matematikusról és csillagászról neveztek el, és amely célja, hogy „felhívja a médiában dolgozók figyelmét arra, hogy tudatosságuk és felelősségvállalásuk erősítésével sokat tehetnek a nők méltó, tehetségük szerinti társadalmi szerepvállalásának elősegítéséért, a XXI. századi nők és férfiak egyenlő emberi jogain és kötelezettségein alapuló demokratikus és fenntartható társadalom megteremtéséért”.

A zsűri – Molnár Gabriella, Táncsics Mihály díjas újságíró, a Nők Lapja korábbi főszerkesztője; Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fóruma elnöke; Szemán Dénes, újságíró és pszichológus (ELTE PPK); Juhász Borbála, történész és gender szakértő (Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, elnök) – idén egy elismerő oklevéllel járó különdíjat is átadott Polgár Gézának, aki az RTL Klub Fókusz című műsora számára készített riportot arról, hogy Indiában minden huszadik percben megerőszakolnak egy nőt. A riport emellett foglalkozott a magyar rendőrség „Tehetsz róla, tehetsz ellene” című kampányával is, amely az áldozatokat hibáztatta a nemi erőszakért.

A 100 ezer forinttal és egy mandzsettagombbal járó Hüpatia-díjat 2015-ben Panyi Szabolcs, az Index munkatársa nyerte el a gólyatáborokban és egyetemeken történt nemi erőszakokat bemutató cikksorozatával. „Panyi Szabolcs cikkei nélkülöztek minden hatásvadászatot, de komoly szakmai megalapozottsággal orientálták azokat az olvasókat is, akik másfajta nézőponttal közelítenek a témához. A cikkekben fel sem merül az áldozathibáztatás, és nem azért, mert a szerző ellene érvelne, hanem mert az áldozatok hibáztatását következetesen nem is fogadja el lehetőségként” – méltatta a nyertest Juhász Borbála. (A cikksorozat részei: Üdv a Macsótudományi Egyetem gólyatáborában, vetkőzzetek bugyira!; Nem akarok áldozat lenni, mert kurva szar áldozatnak lenni; Nem kell neked mentő, nem kell neked semmi, nem lesz para; „Sötét bűnként nyomasztja az évfolyamot” – A szexuális visszaélések rendszeresek a gólyatáborokban az ombudsman szerint.)

Az eseményen átadták a Hüpatia közösségi médiadíjait is, amelyre a pályázatra készített kisfilmekkel lehetett nevezni. A zsűri – Bakos Gábor (ARC), Bruck Gábor (Sawyer Miller Group), Bódis Kriszta (filmrendező, pszichológus, író), Varró Szilvia, (X Kommunikációs Központ), Keveházi Kata (Női Érdek) – külön kiemelte a 28 pályaműből azt a hat videót, amelyeket cikkünkbe ágyazva meg lehet tekinteni. Oklevelet kapott Lőrinczy Gergely, B. Szöllősi Szilvia, Klopfstein László Bálint és Rácz Áron filmje. A zsűri 100 ezer forinttal járó díját Szalóczi Rozália Dzsenderológia című munkája kapta, a közönség szavazatai alapján pedig Kunyi Viktort díjazták.
Kovács Bálint
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek