Ez az oldal az archivumba került. Továbbiakban nem fog frissülni. Az új oldalt elérik a https://muosz.hu címen.
Televízió | Rádió | Sajtó | Új média | muosz.hu || 2018. július 20.


hirdetés
hirdetés

PARTNEREINK
Médiajogfigyelő

Metazin
Pert nyert az ORFK-val szemben a neonáci rendezvényről eltávolított újságíró
2015. március 17. kedd, 12:05
Új eljárás indítására kötelezték a rendőrséget Tódor János újságíró ügyében, akit két évvel ezelőtt egy érpataki neonáci ünnepségről a polgármester kérésére a rendőrség eltávolított. A Független Rendészeti Panasztestület „alapjogot súlyosan sértő intézkedésnek” nevezte az esetet, de az ORFK ezt nem ismerte el.
Tódor János (Fotó: coMMMunity.hu / Borbély Béla)
Amint arról beszámoltunk, az Érpataki Általános Iskolában az 1945-ös budai „kitörési kísérletre” emlékeztek 2013 februárjában. Tódor János újságíró négyszáz kilométert utazott, hogy a helyi önkormányzat honlapján népszerűsített nyilvános rendezvényről tudósítson, de a második világháborús egyenruhára emlékeztető öltözetben, rohamsisakban megjelent polgármester ezt megakadályozta. Amikor meglátta az újságírót és az aktivistát, távozásukat követelte, majd – mivel Tódor és Szőllősi nem látott okot rá, hogy elhagyja a helyszínt – tegeződve felhívta a rendőröket, kérve, hogy az általa nemkívánatosnak nyilvánított személyeket vigyék el onnan. A rendőrség kérdés nélkül eleget tett a kérésnek, és igazoltatásra hivatkozva kivezette az épületből Tódorékat.

A panasztestület döntött

Az eljárás miatt az újságíró bejelentést tett a rendőrségen és a Független Rendészeti Panasztestületnél. A rendőrségen felfüggesztették az ügy kivizsgálását, mondván, megvárják a panasztestület állásfoglalását. Egy évvel az incidens után megszületett a panasztestület döntése, amely – hangsúlyozva: „alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor” – elmarasztalja a rendőrséget. A panaszos beadványát, valamint az esetről készült videofelvételeket és rendőrségi beszámolókat tanulmányozva a testület arra a következtetésre jutott, hogy a rendőrség „teljes mértékben indokolatlan, és ekként jogsértő” módon intézkedett.

Amint a panasztestület döntésének indoklásában leírja, a rendőrökben még a minimális gyanúja sem merülhetett fel annak, hogy a panaszos a közbiztonságot és a közrendet sértené vagy veszélyeztetné. Továbbá: a „célhoz kötöttség szempontját vizsgálva” megállapítható, hogy a panaszos igazoltatására a rendőrök nem rendelkeztek megfelelő jogalappal, ezért sérült az újságíró személyes adatok védelméhez fűződő joga. A panasztestület szerint a jogsértés súlyosságát fokozza, hogy a rendőrök rögzítették a panaszos adatait. A törvény értelmében ennek csak akkor van helye, ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy ezt egyéb körülmények indokolják. Jelen esetben azonban semmi nem alapozta meg az adatrögzítést.

Hozzáteszik: különösen aggályos, hogy az adatokat a rendőrök nem igazoltató lapra vezették, hanem egy füzetlapra, mert így az adatok kikerülnek a törvényi kontroll alól, fennáll a lehetősége, hogy a jogszabályi garanciák részben vagy egyáltalán nem érvényesülnek. A rendőrség álláspontjával szemben a panasztestület úgy ítélte meg, hogy az újságíró (és a jogvédő) nem önként hagyta el a helyszínt, hanem a rendőrök felszólítására – ezt két különböző videófelvétel is bizonyítja. A rendőrök ezen intézkedése az újságíró szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához fűződő alapvető jogát sértette. A rendőri fellépés a panaszost meggátolta abban, hogy egy nyilvános politikai rendezvényen részt vehessen, és arról tájékoztasson. Mivel ennek a beavatkozásnak semmiféle jogszerű alapja nem volt, a véleménynyilvánításhoz fűződő jog is sérült.

Az ORFK ragaszkodott a maga igazához

A panasztestület az országos rendőrfőkapitánynak (ORFK) is elküldte állásfoglalását. Az ORFK azonban – szemben a panasztestület megállapításaival – közölte: „a felperes rendezvényről való kivezetése indokolt volt (…), mert a polgármester által tett bejelentés közbiztonságot, közrendet- sértő vagy veszélyeztető körülményt tartalmazott”. Az ORFK szerint Tódor és társa „önként hagyták el” a rendezvényt – bár még a rendőrség által készített videófelvételen is egyértelműen látszik, hogy erre azután került sor, hogy a rendőrök odaléptek Tódorékhoz, és beszéltek velük. Hozzáteszik: Tódor még a munkavégzésben sem volt akadályoztatva, mivel „maga döntött úgy”, hogy elhagyja a rendezvényt. Az igazoltatás pedig az ORFK szerint „a közrend és közbiztonság védelme és bűnmegelőzési célból jogszerű” volt. A rendőrség álláspontja szerint Tódorék visszatérhettek volna a rendezvényre, ha akartak volna.

Tódor János az ORFK határozatával szemben felülvizsgálati keresetet terjesztett elő, amelyben kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására való kötelezését. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a rendőrség határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.

A bíróság is Tódornak adott igazat

A bíróság az indoklásban közölte: jogszerű volt, hogy a rendőrség a helyszínre ment, és ott felmérte, hogy mi a konfliktus Tódorék és a polgármester között. „A bíróság e körben különös figyelemmel volt arra, hogy maga a bejelentés is gyakorlatilag csak arról szólt, hogy a polgármester nem kívánatos személynek minősítette a felperest és társát, ezért kérte a rendezvényről való kivezetésüket, ugyanis semmiféle olyan jellegű atrocitásra, a rendezvény zavarására utaló adat, körülmény a bejelentés során sem került közlésre a rendőrökkel, amely konkrét rendőri intézkedést alapozott volna meg. A helyszínre érkezést követően készített rendőri jelentésben is szerepel, hogy semmiféle olyan magatartást a felperes és társa nem tanúsított a rendezvényen, amely azt zavarta volna, nyugodtan ültek a helyszínen a hallgatóság sorai között. Ezt egyértelműen alátámasztja a két felvétel is, amely az iratokhoz csatolásra került. Így a bíróság egyetértett az FRPT állásfoglalásban rögzítettekkel, mely szerint a felperes intézkedés alá vonása a helyszínen tapasztaltak alapján teljes mértékben indokolatlan volt, és ekként jogsértő” – olvasható az indoklásban.

A bíróság megállapította azt is, hogy „a helyszínre érkező rendőrök egyértelműen csak azt állapíthatták meg, hogy a közrend, közbiztonság védelmének szükségességét alátámasztó indok nem merült fel, így a felperest és társát fel sem kellett volna felszólítani arra, hogy a rendezvényt hagyják el, fáradjanak az iskola elé, és ott igazolják magukat”. Kijelentik továbbá, hogy az, hogy a felperes eleget tett a rendőri felszólításnak, nem jelenti azt, hogy önszántából hagyta el a rendezvényt, és a bíróság újra megállapította azt is, hogy az adatokat jogszerűtlen módon rögzítette a rendőrség. „Mivel a felperes az újságíró tevékenységét nem tudta folytatni, emiatt sérült a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga is” – zárul a határozat, amely a magyar államot kötelezi a perköltség megfizetésére.

„Ha ezt az esetet nem követi alapos vizsgálat és felelősségre vonás, a rendőri segédlettel végrehajtott megfélemlítés gyakorlattá válhat Magyarországon” – jelentette ki a MÚOSZ elnöksége két éve, az eset kapcsán kiadott állásfoglalásában. A legnagyobb hazai újságíró-szervezet „a jogállami normákat erősítő, határozott és azonnali” intézkedések végrehajtását követelte a hatóságoktól.
eMasa
vélemények  hozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | tipp a szerkesztőnek